Az „Együtt tanulunk – közösen fejlődünk” projekt célja az ifjúsági szervezetek közösségre gyakorolt hatásainak vizsgálata, illetve a közösségszervező metódusaik megismerése. Ezekhez mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok gyűjtése kapcsolódik, melyet kiegészít egy 100-100 hazai és romániai, ifjúsági szervezetekben érintett szakembert elérő kutatás is. Az eredmények hazai adaptációjához szakpolitikai javaslatok kerülnek megfogalmazásra, az összegyűjtött jó gyakorlatokból pedig egy hazai, illetve egy szlovákiai és egy romániai jó gyakorlatok gyűjtemény is elkészül majd.
A projekt elsődleges célcsoportját azok a humán szolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek alkotják, akik valamilyen civil szervezeti vagy önkormányzati keretek között dolgoznak vagy egyházi jogi személyiséggel rendelkeznek.
A projekt 2017. november 1. és 2019. október 31. között 50 000 000 Ft felhasználásával az Európai Unió támogatásával, a Széchenyi 2020 keretében valósul meg.
Nyitó rendezvény
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00040 „Együtt tanulunk – közösen fejlődünk” projekt nyitórendezvénye 2017. november 22.-én, a tépei Közösségi Házban került megrendezésre. A délután 3 órakor kezdődő rendezvényen a projektben résztvevő két hazai, illetve négy külföldi szervezet, Tépe Község képviselőtestülete és más helyi döntéshozók képviseltették magukat.
Köszöntőt mondott Balogh András polgármester, majd a konzorciumot alkotó egyesületek mutatták be szervezeteiket a jelenlévőknek – a Frekvencia Egyesületet Tóth Ibolya elnök, a Tépe Jövője Egyesületet Szakál Attila elnök képviselte.
A projekt szakmai tervének részleteit Petrov Boglárka szakmai vezető ismertette, itt sor került a projekt céljainak, célcsoportjának és a projekt 24 hónapja alatt tervezett tevékenységek bemutatására a szélesebb közönség részére is.
A rendezvényt kötetlen beszélgetés és ismerkedés zárta.
1. szakmai műhely
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00040 „Együtt tanulunk – közösen fejlődünk” projekt 1. szakmai műhelye a nyitó rendezvény után került megrendezésre.
A délután 4 órakor kezdődő rendezvényen bemutatkoztak a projektben résztvevő külföldi partnerek szervezetei: a Magyarbikali Református Egyházközséget Szabó Mihály lelkipásztor, Bánffyhunyad Város Önkormányzatát Dézsi Norbert és Mihály Kinga, a bánffyhunyadi Suhanc Néptáncegyüttes oktatója, Deresk Község Önkormányzatát Dusza Mária Polgármester Asszony, Lévárt Község Önkormányzatát pedig Halász Márta Polgármester Asszony képviselte.
A szervezetek bemutatkozását követően Jávorné Bodó Krisztina kutató ismertette a projekt keretein belül lebonyolításra kerülő kutatás szakmai részleteit, majd moderálta a projektben elvégzendő tevékenységek felosztását célzó beszélgetést. A program utolsó szakaszában az operatív kérdések feltevésére és megvitatására került sor.
A rendezvényt tépei alapanyagok felhasználásával készült vacsora zárta.
Tanulmányút – Héthatár Puszta, Debrecen-Haláp
2018. január 19.-én a Frekvencia Egyesület és a Tépe Jövője Egyesület konzorciuma által megvalósított EFOP-5.2.2-17-2017-00040 Együtt tanulunk – közösen fejlődünk elnevezésű projektjének keretében a projektben részt vevő szakemberek mellett olyan tépei szakemberek is részt vettek a projekt első tanulmányútján, akik szakképzettségükön, szakismeretükön vagy tevékenységükön keresztül valamilyen módon köthetőek az ifjúsági közösségekhez.
A tanulmányút úti célja a Debrecen-Halápon található Héthatár Puszta volt, ismertebb nevén „A tanya”, amely Debrecentől tíz kilométerre a Halápi erdőség területén található. A tanya célja elsősorban tematikus programok, rendezvények szervezése és megvalósítása, melyek során előtérbe kerülnek a többgenerációs tevékenységek, a vidéki élettel, a népi hagyományokkal, szokásokkal való megismerkedés.
2. szakmai műhely
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00040 „Együtt tanulunk – közösen fejlődünk” projekt 2. szakmai műhelye a halápi tanulmányutat követően, január 20.-án került megrendezésre. A délelőtt 10 órakor kezdődő műhelyen a külföldi partnerek szakértői, illetve a projektmegvalósítók vettek részt. A találkozón egyeztetésre, illetve pontosításra került a Tapasztalatszerzési és együttműködési terv, ezt követte a kapcsolattartási lista aktualizálása. A találkozón emellett pontosításra kerültek a kutatáshoz tartozó feladatok, azok ütemezése, a lekérdezettek köre, illetve a külföldi szakértők díjazásának és a jó gyakorlatok gyűjtésének feltételei is.
A szakmai műhely utolsó pontjaként a résztvevők megegyeztek egy tanulmányút nélküli találkozóban február 17.-én, ahol elsősorban a kutatási munka, illetve a jó gyakorlatok feltérképezésének haladásáról lesz majd szó.
3. szakmai műhely
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00040 „Együtt tanulunk – közösen fejlődünk” projekt 3. szakmai műhelye 2018. február 17-én valósult meg.
A résztvevők áttekintették az alapozó tanulmány elkészült vázlatát, illetve a kutatáshoz felhasználható lehetséges forrásokat. Az alapozó tanulmány elkészültének határidejéről 2018.04.15.-ében állapodtak meg a felek.
Ezt követően tisztázásra került a jó gyakorlatok szempontrendszere is, kiemelésre kerültek azok a kérdések, amelyeket minden jó gyakorlat esetében meg kell vizsgálni. A jó gyakorlat leírás hosszáról 3-4 oldalban állapodtak meg a jelen lévők.
A jó gyakorlatok gyűjtésének megbeszélése után ismertetésre kerültek a Magyarországon hatályos ifjúsági stratégiák, illetve a projekt szempontjából releváns ifjúságpolitikai intézkedések, illetve a romániai Nemzeti Ifjúsági terv is bemutatásra került.
Tanulmányút – Igazgyöngy Alapítvány, Berettyóújfalu
2018. március 23.-án a Frekvencia Egyesület és a Tépe Jövője Egyesület konzorciuma által megvalósított EFOP-5.2.2-17-2017-00040 Együtt tanulunk – közösen fejlődünk elnevezésű projektjének keretében a projektben részt vevő szakemberek mellett olyan tépei, illetve berettyóújfalui szakemberek is részt vettek a projekt második tanulmányútján, akik szakképzettségükön, szakismeretükön vagy tevékenységükön keresztül valamilyen módon köthetőek az ifjúsági közösségekhez.
A tanulmányút úti célja a Berettyóújfalun található Igazgyöngy Alapítvány volt, amely alapfokú művészeti oktatáson keresztül végez tehetséggondozást, elsősorban hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára. Az Alapítvány 1999 óta tevékenykedik, Berettyóújfalun kívül még 23 környékbeli települést ér el nemcsak a művészeti foglalkozásokon, hanem a közösségfejlesztésen és családgondozáson keresztül is. Évente mintegy 600 gyerek jár hozzájuk, 70%-uk hátrányos helyzetű; kb. 300 fő pedig mélyszegénységben élő.
A tanulmányút során a résztvevőknek alkalmuk volt kipróbálni az alkalmazott módszerek egyikét.
4. szakmai műhely
A berettyóújfalui tanulmányutat követően március 24-én Tépén került sor a 4. szakmai műhelyre, amelynek keretein belül ismertetésre kerültek az előző napi tanulmányút során meglátogatott Igazgyöngy Alapítvány tevékenységei, módszertana, illetve a jelenlévő résztvevőkkel egy közös kollázs készült, melynek célja a már ismertetett közösségépítő módszerek demonstrálása volt művészeti tevékenységen keresztül.
A bemutatott kollázs technika során a résztvevők elkészítettek egy egyedi rajzot adott témakörben (mindenkinek lakóházat kellett rajzolnia), majd ezeket a rajzokat kivágás után a foglalkozás vezetője elhelyezte egy időközben elkészített nagyméretű rajzra, amelyen csak az égbolt, a fű és egy folyó volt látható. Ezt követően mindenki rajzolt egy-egy fát, amelyeket szintén körbevágtak és ezt követően elhelyeztek a közös felületen, a végére maradtak a felhők és a Nap. A feladat során mindenki egyénileg dolgozott, azonban az eredmény közös volt, ebben rejlik ennek a feladatnak a lényege.
Bemutatkoznak partnereink: Lévárt Község Önkormányzata (Szlovákia)
A nagyrőcei járásban, a gömöri régióban elhelyezkedő település 2016-ban és 2017-ben elsősorban közösségi programok szervezésére, közülük is ifjúsági programok megvalósítására kapott támogatást a pozsonyi regionális támogatási rendszer keretein belül. Ezek közül kiemelkedő az évente megrendezett Gyermekfarsang, amely 2016-ban 1350, 2017-ben 1000 € támogatást nyert. A Hutteriták ünnepe szintén éves esemény, ahol a hutterita közösség generációs találkozója mellett különböző programokkal várják a közösség tagjait és az érdeklődőket. 2016-ban a pozsonyi kerület támogatta továbbá a kulturális házban található színpad világítástechnikájának korszerűsítését, hogy még több közösségi programot tudjanak színvonalasan megvalósítani. 2017-ben a helyi sportegyesület is támogatásban részesült, melyet anyagbeszerzésre fordított a közösség.
2018.04.20.
Bemutatkozik a nyíregyházi Mustárház Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (Mustárház IITI)
Egyedülálló együttműködésben dolgoznak együtt Nyíregyházán a fiatalokat érintő kérdésekkel foglalkozó különböző szervezetek az Ifjúsági Kerekasztal keretében, ennek a kezdeményezésnek egyik mozgatója Mustárházat működtető a Kulturális Életért Közhasznú Egyesület. A helyi önkormányzattal példaértékű együttműködést valósítanak meg, ellátási szerződés keretében látnak el ifjúsági feladatokat, mint pl. szabadidős és kulturális programok szervezése (pl. koncertek, irodalmi estek), fejlesztő programok szervezése (diákvezető képzés, rádiós tábor), közösségi teret működtetnek, ahol díjtalan internethasználatot kínálnak, információszolgáltatást végeznek. Regisztrált önkéntes fogadó szervezetként folyamatosan fogadnak európai önkénteseket, akik a Mustár FM rádió működtetésében játszanak nagy szerepet. Hamarosan meglátogatjuk az irodát!
2018.05.20.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia a 2009-2024 közötti időszakra fogalmazza meg azokat az irányokat, amelyeket a Kormány fontosnak tartott az ifjúságügy kapcsán egy stratégia keretében meghatározni. A 2006-os kormányprogram kimondja, hogy a Kormány feladata a fiatalok társadalmi integrációjának elősegítése. Ennek érdekében született meg a Stratégia.
A Stratégia a Bevezetőt követően helyzetelemzési fejezettel folytatódik. A helyzetelemzés kitér az ifjúság demográfiai, oktatási, foglalkoztatási helyzetére, a fogyasztási szokásokra, egészségi állapotra, a bűnözés és deviancia kérdéskörére, a közösségi, közéleti jellemzőkre, majd a földrajzi mobilitás és a migráció kérdéseire. Szó esik az ifjúsági közfeladatokról, az ifjúsági szakmáról is, illetve készült egy SWOT analízis. A 4. fejezet magát a stratégiát tárgyalja, és sor került a kapcsolódási pontok leírására is más szakpolitikákkal.
2018.06.01.
Ifjúsági szervezetek: A Köz-Pont Ifjúsági Egyesület
A 2001 óta működő ifjúsági szervezet honlapján a következőképpen fogalmazta meg küldetését:
“Küldetésünk a 10 és 30 év közötti fiatalok támogatása regionális szinten, fenntartható projekteken keresztül, hogy tapasztalatokra és élményekre tegyenek szert. Teret és lehetőséget biztosítunk a fiatalkori önkéntességen és a diákönkormányzatiságon keresztül, önmaguk és közösségük fejlesztésére, az együttműködés, a bizalom és a felelősségvállalás értékeinek mentén.”
Ezen küldetés érdekében számos tevékenységet végeznek: teljes körű rendezvényszervezés, kreatív műhelyet működtetnek, ahol babzsákot varrnak, bögrét készítenek, szerveznek képzéseket, tréningeket különböző témákban, gyermekprogramokat szerveznek, támogatják a fiatalok alulról jövő kezdeményezéseit, EVS önkénteseket fogadnak, tagjai számos hazai és nemzetközi ifjúsági szervezetnek. Működtetik a Debreceni Civilek Önkéntes Programot, amelynek keretében Debrecenben, illetve Hajdú-Bihar megyében élő és tanuló fiatalok, illetve fiatal felnőttek számára lehetőséget adnak arra, hogy megtapasztalják az önkéntes tevékenység élményét.
Az Egyesület Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon is működtet irodát.
Bemutatkoznak partnereink: Deresk Község Önkormányzata (Szlovákia)
Az önkormányzat 2015 és 2022 között egy térségi kutatásban vesz részt, amely Társadalmi és gazdasági fejlesztés a turóci és gömöri kistérségben néven fut. A projekt célja annak feltérképezése, milyen erőforrásokkal és lehetőségekkel rendelkezik a kistérség, így a kutatás eredményeire stabil szakpolitikai cselekvési tervet lehet építeni. A kutatás során feltérképezésre kerülnek a kistérséghez tartozó megyék környezeti, infrastrukturális, hulladékgazdálkodási, fenntarthatósági, illetve a humánerőforrást érintő jellemzői is. A kutatás során szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaznak a térség fejlesztése érdekében, úgymint a fenntartható, de versenyképes gazdálkodás kialakítása, a környezeti értékek védelme, a kis- és középvállakozások támogatása, az életminőség javítása, az oktatás fejlesztése, az önkormányzati együttműködések javítása, illetve a szakpolitikai akciótervek végrehajtásának hatékonyabbá tétele.
A község emellett aktív közösségi életet is él, több ifjúsági és lakossági csoport is rendszeres találkozókat szervez, melyek megkoronázása a helyi hagyományőrző napokon való együttműködés. Az önkormányzat számára kiemelten fontos nemcsak a generációs együttműködés elősegítése, hanem a fiatalok elvándorlásának, a közösség elöregedésének megakadályozása is, így minden olyan módszerre nyitott, melyek aktivizálni tudják a fiatalokat és pozitív jövőképet tudnak mutatni nekik kisközösségi környezetben is.
2018.07.02.
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsról röviden
A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) egy olyan fórum (egyesületi formában), amelynek célja, hogy egyrészt segítse a párbeszédet a fiatalok és az ifjúsági szervezetek között, másrészt a hazai és nemzetközi szereplők, döntéshozók és szervezetek között. A szervezet egyik legfontosabb feladata az ifjúság és az ifjúsági szervezetek magas szintű érdekképviselete, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, valamint a mindenkori kormánnyal való kommunikáció. Az Egyesület a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, amely elsősorban a magyarországi ifjúságpolitikát kívánja előmozdítani szoros együttműködésben a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács mindezek mellett európai és világszinten is képviseli a magyar ifjúságot, illetve annak álláspontját.
2018.08.31.
Elérhetővé vált a Magyar ifjúságkutatás 2016 teljes anyaga.
A Magyar Ifjúságkutatás 4 évente méri fel a 15-29 éves korosztályba tartozó fiatalok helyzetét, és ez lehetőséget ad a változások követésére. A 2012-es nagymintás kutatás 8000 fő bevonásával készült, az ötödik, 2016-os adatfelvétel már 12 000 fő hazai és kárpát-medencei fiatalt vont be az adatfelvételbe. A tanulmánykötet készítői igyekeztek átfogó képet rajzolni a magyarországi és külhoni magyar fiatalokról, bemutatják a demográfiai folyamatokat, a társadalmi újratermelés momentumait, rétegződést, mobilitás kérdéseit, oktatási és munkaerő-piaci helyzetet, az ifjúság kultúrafogyasztását, az ifjúság és média kapcsolatát. Helyet kaptak a kötetben az új nemzedék kötődéseit, identitását, a politikai értékválasztásukat és konkrét választói magatartásukat bemutató tanulmányok is. A kötetet a kutatási módszertan részletes bemutatása zárja.
2018.09.14.
Tanulmányút a nyíregyházi Mustárházba
A soron következő tanulmányúton a nyíregyházi Mustárház munkatársai fogadtak bennünket, akik tulajdonképpen az ifjúsági irodát fenntartó Kulturális Életért Közhasznú Egyesület munkatársai. A látogatás során körbe vezettek bennünket az ifjúsági irodát alkotó helyiségeken: irodák, szociális helyiségek, közösségi tér, pihenőszoba, szabadtéri színpad az udvaron. Dombóvári Gábor, az iroda vezetője mesélt nekünk a Mustárház feladatairól, kihívásairól, és a már egy évtizede működő Mustár FM rádióról, amelynek stúdióját is megtekinthettük. A rádiót önkéntesek működtetik, állandó feladatot ad számukra. Megtudtuk, hogy a jelenlegi legnagyobb kihívás, hogy meg tudják szólítani a fiatalokat a programokkal, fejlesztési lehetőséggel és az önkéntességgel, illetve hogy fel tudják kelteni a fiatalok érdeklődését.
2018.09.15.
Folytatódnak a műhelymunkák
A Mustárházban történő látogatás során nem csupán egy tapasztalatszerzésre, hanem a látottak-hallottak feldolgozására is sor került a látogatást követő műhelymunka keretében. A projekt megvalósítása folyamán ez a módszer bevált, hiszen a friss élmények birtokában inspiráló műhely beszélgetésekre kerülhet sor, amelyek során írásban rögzítésre kerülnek a megállapítások, észrevételek.
A műhelymunka nyitott, a téma iránt érdeklődő szakemberek attól függetlenül részt vehetnek rajta és bekapcsolódhatnak a szakmai beszélgetésekbe, hogy részt vettek-e tanulmányúton vagy nem. A beszélgetés során kialakulhatnak olyan javaslatok, amelyek majd a projekt egyik eredményeként elkészített kiadványba is belekerülhetnek.
Műhelymunka nem csak tanulmányúthoz kapcsolódik, hanem önállóan is megszervezésre kerül több alkalommal.
2018.10.12.
Tanulmányút – Komlóska, erdei iskola
A projekt 4. tanulmányútján Komlóskára látogattak a résztvevők, ahol a helyi erdei iskola és óvoda fiataloknak szóló programjaiba nyerhettek betekintést. Az elérhető programokat és infrastruktúrát Köteles László polgármester mutatta be az érdeklődőknek.
A polgármester ötlete volt a helyi turizmus, köztük a gyerekturizmus lehetőségének kiaknázása a településen, amelynek eredményeképp mind a helyi szálló, mind az erdei iskola sikeres vállalkozássá nőtte ki magát a környéken. Köteles elmondása szerint az idelátogató gyerek legalább 70%-a városi, közép- és felsőközép osztályba tartozó családok gyerekei, akiket környezettudatosságra, a környezet szeretetének és óvásának elsajátítására szeretnék megtanítani szüleik.
Az erdei iskolához tartozik tanösvény is, itt mind személyes idegenvezetés, mind interaktív, interneten elérhető túravezetést is igénybe lehet venni, de osztályok, csoportok természetesen saját vezetőikkel, kísérőikkel is végig tudják járni, fel tudják fedezni az ösvényt.
2018.10.20.
Bemutatkoznak partnereink: E-Consult Egyesület
Az E-Consult Egyesületet Szatmárnémeti 2008-ban jött létre abból a társadalmi szükségszerűségből, hogy a közösségek fenntartható fejlődésének koncepcióját támogassa. Az Egyesület fő célkitűzései a környezeti nevelés, természetvédelem és tudománynépszerűsítés. A természetvédelem mellett hangsúlyt fektetnek a történelmi és kulturális örökség védelmére, ismeretének kamatoztatására.
Az Egyesület tevékenységei között kiemelt helyet foglal el a fenntartható fejlődés népszerűsítése, úgy a fiatalok, mint a felnőtt lakosság körében. A környezeti problémákat igyekeznek minél szélesebb szemszögből vizsgálni, és olyan praktikus, tudományos megalapozottságú megoldásokat találni, melyeket egy vidéki közösség tradicionális közege is könnyen be tud fogadni, alkalmazni. Az ökoturizmus, a helyi termékek támogatása, a fenntartható módszerek és „jó praktikák” népszerűsítése mindennapi tevékenységeik része.
2018.11.05.
Bemutatkoznak partnereink: Romániai Denevérmentő Egyesület
A Romániai Denevérvédelmi Egyesület nonprofit, nem kormányzati szervezet, amely azokat a romániai embereket tömöríti, akik érdeklődnek a denevérkutatás és a denevérvédelem iránt. A 2000 óta működő egyesület célja, hogy népszerűsítse a Romániai denevérkutatást és denevérvédelmet, illetve az átfogóbb környezet és természetvédelmet. Programjaik között kiemelt fontosságú a fiatalok környezeti nevelése.
A szervezet küldetése, hogy előmozdítsa a denevérvédelem és az általános természetvédelemre összpontosító kutatások tevékenységét.
Célkitűzéseit többféle tevékenység révén valósítja meg: egyrészt figyelemfelhívással, tudományos, ismeretterjesztő és tájékoztató anyagok készítésével, közzétételével juttatja el a témáról szóló információkat a közvéleményhez, környezeti nevelési programokat valósít meg főként a fiatalok, de gyakorlatilag minden korosztály számára, másrészt kapcsolatot tart denevérkutatókkal az egész világon, javaslatokat, stratégiákat készít a denevérek védelme érdekében a hatóságok felé, konkrét védelmi intézkedéseket valósít meg. A denevérkutatás iránt érdeklődő személyek számára szakképzést is tudnak biztosítani, illetve professzionális tanácsadást a denevérvédelemben és kutatásban. Fontosnak tartja a szervezet a denevérkutatással és védelemmel foglalkozó nemzeti és nemzetközi szervezetek összekapcsolását és az azokkal való együttműködést.
2018. november 16.
Az év utolsó eseménye volt a projektben a 7. műhelymunka
Lassan véget ér az év a projektünk számára is, megvalósult a külföldi szakértőkkel való utolsó személyes találkozó is 2018-ban. Fontos volt ránézni az elmúlt év eseményeire, illetve a közös munka módszereire, hogy biztosított legyen a közösen tervezett eredmények elérése. Megvitatásra került a jövő évi programterv is, amelynek keretében további négy tanulmányút várható ifjúsági programokat megvalósító szervezetekhez. A tanulmányutak mellett megszervezésre kerül további öt műhelymunka, amelyek során folyamatosan zajlik a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok feldolgozása, illetve a szakértők által gyűjtött jógyakolatok bemutatása. Mindezen eseményekkel párhuzamosan zajlik a Magyarországra, illetve Romániára kiterjedő kutatás az ifjúsági közösségi kezdeményezésekről, amelynek részeredményeiről majd szintén a műhelymunkák során tudnak értekezni a résztvevők.
2018. november 30.
Az év utolsó hónapjában sem szünetel a munka
A projekt 2018-ra tervezett eseményei ugyan befejeződtek, a tevékenységek azonban decemberben is zajlanak. A projektben folyó kutatás során ifjúsági területen dolgozó szakembereket szólítunk meg interjúval, illetve 2019 folyamán kérdőívvel, hogy olyan információkat gyűjtsünk, amelyek segítenek abban, hogy körvonalazzuk az ifjúsági kisközösségek működési környezetét, a sikeres módszereket ezen a területen, a segítő és nehezítő tényezőket, a szükséges intézkedéseket. A kutató munka 2019 nyarán zárul, majd az ősz folyamán az érdeklődők megismerhetik az eredményeket regionális és országos rendezvények keretében. A kutatás eredményeként elkészülő, a magyarországi és a romániai viszonyokat összehasonlító elemzés elérhető lesz a Frekvencia Egyesület honlapján.
2018. december 6.
Zajlanak a kutatási feladatok
A külföldi partnerekkel való személyes találkozások majd 2019 folyamán folytatódnak, a háttérben azonban addig is folyik a kutatás, zajlanak az interjúk és a kérdőíves kutatási rész előkészületei. Egyrészt olyan szakembereket keresünk fel, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az ifjúsági közösségekkel végzett munkában és rálátásuk van a fiatalok jellemzőire, másrészt igyekszünk elérni a szakpolitika képviselőit is. Az interjú kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy kiegészítse a kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokból nyert információkat, így kapva teljesebb képet az ifjúsági közösségekről. A magyarországi kutatással párhuzamosan zajlik a romániai adatgyűjtés is. A kérdőív kérdései egy az egyben adaptálhatók voltak, így azonos tartalommal kerül lekérdezésre a két országban. A kutatás részeredményeiről a későbbiekben beszámolunk.
2018. december 14.
Könyvajánló 1.
Akár ifjúsági közösségekről, akár gyermekekről vagy felnőttekről van szó, a játék fontos szerepet tölt be a mindennapokban. Azon túl, hogy szórakozást, kikapcsolódást nyújt az egyéneknek, jótékony hatással lehet az adott közösség egészére is. A játékra szánt idő tartalmas eltöltését segítheti Tamáska Zoltán E-könyv formájában elérhető “Közösségi társasjátékok” című könyve.
A játékgyűjteményben egyaránt találhaunk kültéri és beltéri játékokat, tematikusan csoportosítva: bemelegítő játékok, improvizációs játékok, kommunikációs és együttműködést a fókuszba helyező játékok. A könyv második részében egy komplett leírást találunk a számháborús játék egy változatára, amely használható útmutatóként is.
Előnye ezen gyűjteménynek, hogy a benne található játékoknak minimális az eszközigénye, könnyen megérthetők és pörgősek, nem adnak alkalmat az unalomra.
2018. december 21.
Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok
A Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-5.2.8/12/1-2013-0001 számú „Kisközösségi ifjúság
nevelés támogatása” című kiemelt projekt keretében zajlott egy kutatás-fejlesztési feladat “Kisközösség – fejlesztési módszertan kialakítása” címmel, amelynek keretében elkészült egy olyan kiadvány, amelyben Európán kívüli, európai és hazai jó gyakorlatokat ismerhet meg az olvasó ebben a témában. A projekt konzorciumban valósult meg, a konzorcium vezetője a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., konzorciumi partner a Magyar Cserkészszövetség. A megvalósítás 2013. április 1. és 2015. július 31. között zajlott, 28 hónapon keresztül. A projekt célcsoportja (6 – 25 évesek) ugyan más, mint a jelen projektünk kor szerinti lehatárolása (15 – 29 év), de jelentős átfedések vannak, így hasznos információkat tartalmazhatnak az ifjúsággal foglalkozók számára. Folytatjuk!
2019. január 4.
“Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” projekt
A korábban hivatkozott TÁMOP – 5.2.8/12/1-2013-0001 számú “Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által megvalósított kiemelt projekt keretében a jógyakorlatok gyűjteménye mellett elkészült egy módszertani kézikönyv is, amely azok számára készült, akik saját településükön ifjúsági közösségek létrehozásával, működtetésével foglalkoznak, vagy ezt tervezik, és szeretnének rálátni azokra a tényezőkre – társadalmi, pszichológiai, pedagógiai szempontokra -, amelyek befolyásolhatják a munkájukat.
Számos, tudományos igénnyel készített módszertani anyag elérhető, amiben ez a kötet különleges, hogy részvételi technikával készült ifjúsági közösségi akciókutatásra alapozza megállapításit és javaslatait a fiatalokkal való munkában, a közösségek kialakításának teljes folyamatára. Folytatjuk!
2019. január 7.
A TÁMOP – 5.2.8/12/1-2013-0001 számú “Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által megvalósított kiemelt projektben a következő fontos eredmény, hogy elkészült a leírása annak az akciókutatásnak, amely megalapozta a korábbi bejegyzésben említett módszertani kézikönyv javaslatait. Az írás címe: A részvételi ifjúságkutatás módszerei. Ez a kötet olyan kvalitatív társadalomkutatási eljárásokat mutat be, amelyek az utóbbi két évtized folyamán a nemzetközi ifjúságkutatás népszerű módszereivé váltak. Közös bennük, hogy a kutatásban közreműködő fiatalokat a kutató partnerévé avatják a megismerési folyamatban, és ennek érdekében az „adatfelvételt” összekapcsolják a megismerési technikákat átadó pedagógiai, a megismert társadalmi viszonyokat átalakító cselekvéseket tervező, továbbá a közös gondolkodás számára játékos formákat felkínáló művészeti produkciós folyamatokkal. Az átfogóan fiatalokkal végzett művészetalapú részvételi (akció)kutatásnak nevezett szemlélet, illetve az e szemléleti keretben kidolgozott módszerek talán leginkább csábító vonása az ifjúságkutatók számára, hogy a részt vevő fiatalokat érdekeltté teszi a közreműködésben, sőt, érdekessé is teszi számukra a megismerési folyamatot. A fiatalok motiváltságának és aktív közreműködésének ára azonban, hogy az eljárások sok esetben szétfeszítik a bevett kutatásszervezési szokásokat, és – ahogy az írásban majd látható lesz – magának a kutatás fogalmának kitágításával is járnak. (Forrás: A részvételi ifjúságkutatás módszerei, szerk.: Horváth Kata – Oblath Márton) Folytatjuk!
2019.január 10.
A módszertani leírás bevezetőjében először kutatás megközelítési módjáról, a művészet alapú részvételi ifjúságkutatásról olvashatunk, illetve az akciókutatások és a művészeti alapú kutatások kibontakozásáról, mint arról a két törekvésről, amelynek egyaránt meg szeretne felelni a művészetalapú akciókutatás. A későbbi fejezetekben a kvalitatív ifjúságkutatás szokásos módszereiről szólnak a szerzők, majd a részvételi alapú eljárások következnek, külön szó esik az egyéni, illetve a dráma alapú csoportos eljárásokról. Ezek az eljárások, módszerek több évtizedes múltra tekinthetnek vissza – ez alól a digitális történetmesélés a kivétel, amely kb. egy évtizede jelent meg -, és a problémák megközelítését más-más dimenzióból indítják, egy adott helyzetet más-más aspektusból képesek megjeleníteni. A fiatalok közösségeivel foglalkozó szakmeberek meríthetnek ezekből a leírásokból. A következő bejegyzésekben röviden bemutatunk egy-egy módszert a módszertani leírás alapján.
2019. január 14.
Részvételi ifjúságkutatási módszerek – A fotóhang
Ígéretünkhöz híven következzen a TÁMOP – 5.2.8/12/1-2013-0001 számú “Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása” című, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által megvalósított kiemelt projektben készített, “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetből egy egyéni részvételi alapú kutatási módszer rövid bemutatása: a fotóhang módszer.
A módszer különlegessége kutatási szempontból, hogy a fotózás segítségével (azok elkészítésével, feldolgozásával, bemutatásával) társadalmi ügyeket azonosíthatunk. Sok esetben nehéz feltérképezni, hogy voltaképpen melyek lennének azok a helyi problémák, amelyek foglalkoztatják, cselekvésre ösztönöznék a fiatalokat. A klasszikus fókuszcsoportos beszélgetés (netalán rákérdezés) jellemzően kevéssé érvényes válaszokat hoz. A fotózás azonban lehetővé teszi azoknak a pillanatoknak (megélt tapasztalatoknak) és látképeknek (társadalmi pozícióhoz kötődő nézőpontoknak) a megörökítését, amelyek valóban felidéznek a résztvevőkben problémákat. Bár az eljárás kulcsa a fénykép, célja (az „ajtó”) a hang: a fotókból kiindulva szólalnak meg a társadalmi ügyekben a résztvevők, s végül jutnak el ezek nyilvános képviseletéig, felvállalásáig a közösség tekintélyes tagjai és döntéshozói előtt. Így a kutatás eredménye sem csupán a résztvevők által készített fotók tárháza, hanem mindazok az egymásra épülő viták, amelyekre a fotók együttműködésen alapuló elkészítése, közös rendezése, közösségi elemzése lehetőséget kínált.
A módszerről részletesen olvashatnak a fent hivatkozott kötetben.
2019. január 24.
Részvételi ifjúságkutatási módszerek – A digitális történetmesélés
Mi is az a digitális történetmesélés? A digitális történetmesélés önéletrajzi történetek megfogalmazásának és megosztásának audiovizuális eszközöket és digitális technológiát használó részvételi módszere. Az eljárást az 1990-es években San Franciscóban dolgozta ki egy már a 70-es, 80-as években a művészet demokratizálásának programját megfogalmazó, a közösségi művészet lehetőségeit kereső alkotócsoport. Joe Lambert és kollégái a Digital Media Center (később Center for Digital Storytelling, legújabban pedig Story Center) nevet viselő műhelyükben egy olyan tanmenetet dolgoztak ki és kezdtek oktatni, amely ötvözi a történetmesélés klasszikus formáit az audiovizuális technológiával, és lehetőséget teremt a „hétköznapi embereknek”, hogy összeállítsák és közérthető módon artikulálják az életüket meghatározó alapvető történeteket. A digitális történetek 2– 5 perc hosszúságú személyes történeteket bemutató videók, amelyeket egy feszes, általában 3–6 nap hosszúságú, csoportos munkafolyamat során facilitátorok segítségével hoznak létre a résztvevők. A videókon az alkotók a saját történeteiket saját maguk mondják el, a narrációt az általuk válogatott és szerkesztett képi és hanganyag kíséri. Videóikat aztán közösségi vetítéseken mutathatják be, illetve megosztják az interneten.
A digitális történetmesélés első európai állomása Nagy-Britannia volt (BBC Wales) a 2000-es évek elején. Innen terjedt el aztán Európában, és jutott el Magyarországra is, ahol a civil szféra területén (Anthropolis Egyesület) 2010 óta valósulnak meg digitális történetmesélés szemináriumok és képzések. A Magyarországon készült filmeket a következő linken lehet megnézni: http://digitalistortenetmeseles.hu/digitalis-tortenetek/. Magyarországon eddig sem az ifjúságkutatás, sem más tudományos területeken nem használták a digitális történetmesélést társadalomkutatási módszerként.
A módszerről részletesen olvashatnak a “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetben.
2019. január 31.
Részvételi ifjúságkutatási módszerek – A részvételi poétika
A korábbiakban bemutatott két módszer után jöjjön a harmadik egyéni részvételi alapú kutatási módszer, amely részletesen szintén “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetben olvasható. Ez a részvételi poétika módszere.
A részvételi poétika elnevezés azokat a részvételi kutatási módszereket fedi, amelyek elsődlegesen nyelvi, poétikai eszközöket adnak a közreműködőknek, hogy társadalmi helyzetük megéléseit, társadalmi jelenlétük személyes értelmezéseit, írott formában, művészeti szövegekben megfogalmazzák, és nyilvánossá tegyék.
A részvételi poétika olyan csoportmódszer, amelyben a csoport az egyéni folyamatokat és az egyéni produktumok létrejöttét segíti. A részvételi poétika műhelyben a fiatalok individuális alkotási tevékenysége, az egyéni művek létrehozása áll a folyamat fókuszában, amely ugyanakkor csoporttevékenység híján nem tudna megvalósulni. Időtartam tekintetében nagyon változatos gyakorlatokkal találkozunk: a több hónapos, sőt több éves programoktól, a néhány hetes vagy napos intenzív kurzusokon keresztül, az egy alkalmas, akár néhány órás workshopokig. A részvételi poétika műhely kiscsoportban valósul meg, ideálisan 4–8 fő részvételével, akikkel egy facilitátor/művésztanár-kutató dolgozik együtt. Az alkalmazott poétikai műfajokról és formákról általában előzetesen születik döntés. Ezt meghatározza a résztvevők poétikai műveltsége (a populáris kultúra műfajaitól a magas művészeti formákig), amelyre a részvételi poétika minden esetben támaszkodik. Ez azt is jelenti, hogy inkább homogén, vagyis hasonló társadalmi tapasztalatokkal bíró résztvevőkből álló csoportokkal dolgoznak. A műfaj és a csoportösszetétel a témát is behatárolja.
2019. február 4.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A szociodráma 1.
Csoportos módszerek ismertetésével folytatjuk módszertani sorozatunkat, amelyeket a “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötet alapján teszünk közzé, további részletek ebben a kötetben találhatók.
“A szociodráma módszerével csoporton belüli, csoportközi és társadalmi viszonyokat lehet vizsgálni helyi, nemzeti vagy akár globális szinten. A szociodráma workshopok résztvevői úgy tanulják meg elemezni ezeket a viszonyokat, hogy a fizikai térben „felállítják” a vizsgált kapcsolatokat (konkretizáció). Tárgyakat vagy csoporttagokat használnak, akik eljátsszák, megtestesítik, reprezentálják a kapcsolatban részt vevő szereplőket és hangot adnak tapasztalataiknak. A szerepek felfedezésén keresztül (ami különböző technikákkal, például szerepcsere, duplázás, tükrözés, stb. történik) a helyzetet átélő csoporttagok úgymond a „változtatás ügynökeivé” válnak: felismerik és megosztják a többiekkel, hogy a szerepben szerzett tapasztalataik alapján, mely pontokon kerülhetnek elő újszerű megoldások, milyen belátás és milyen magatartásformák gyakorlása szükséges ehhez az egyes szereplők részéről. A szociodrámát egymástól nagyon különböző területeken használják, különféle célok elérése érdekében a világ minden táján (vö. Kellerman 2006, Weiner – Adderly – Kirk 2011): például iskolai konfliktusok kezelésében, vállalati tréningek formájában, a szociális, illetve egészségügyi szektorban dolgozó szakemberek képzésében, kollektív trauma feldolgozásában, csoportközi konfliktusok megoldásában, társadalmi krízishelyzetek kollektív értelmezésében.”
2019. február 11.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A szociodráma 2.
A szociodrámáról szólt előző bejegyzésünk, ezt szeretnénk folytatni az alábbiakban, továbbra is “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetből idézve. Az szociodráma alkalmazási területe széles körű, de alapvetően két fő típusba sorolhatók:
(1) A játszó csoport (bármilyen közös feladatra vagy közös időtöltésre szerveződött csoport, mint pl. egy osztályközösség, együtt dolgozó kollegák) működésének vizsgálata. Vagyis annak kutatása, hogy melyek azok a rejtett szerepkonfliktusok, kapcsolódási deficitek, strukturális problémák, amelyek a csoport működésének anomáliát, rendszeresen újratermelődő konfliktusait okozzák, és miképp lehet átalakítani ezeket.
(2) Egy a csoporttagokat érintő vagy érdeklő társadalmi kérdés vizsgálata, esetleg a résztvevők társadalmi, szociális helyzetének feltérképezése.
2019. február 15.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A fórumszínház I.
Folytatjuk bejegyzés sorozatunkat “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötet alapján. A fórumszínház a legismertebb dramatikus módszer, amelyet kutatási célokra is használnak. A részvételi színház (Participatory Theatre) annak a színházi eljárásnak és azoknak a színházi műfajoknak az átfogó (dramaturgiai szempontú) megnevezése, amelyek áttörik a hagyományos határvonalat a színpad és a nézőtér között: a közönséget nyílt és közvetlen bevonódásra késztetik a színpadi cselekménybe, ezáltal a közönség tagjai nem nézőkként, hanem résztvevőkként vannak jelen a színházi eseményen. Elsősorban ez a bevonódás jelent megismerési lehetőséget a részvételi kutatás számára is. A bevonódás intenzitása széles spektrumon mozog: vonatkozhat összetett testi-fizikai aktivitásra, és tervezett szerepalakításokra, de csupán verbális véleménynyilvánítást is jelenthet.
2019. február 18.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A fórumszínház II.
Folytatjuk előző bejegyzésünk témáját a fórumszínház módszerről. A résztvevők – hozzászólásokkal, szavazással, szerepbe lépéssel, jelenetek újrajátszásával és újrarendezésével – döntéshelyzetekbe kerülnek, döntenek, majd létrehozzák a döntéshelyzetek és döntések értelmezéseit. E részvételi folyamatban azonban nem építenek professzionális művészi tudásra, hanem civil tapasztalataikat felhasználva keresnek drámás válaszokat a színházi előadás által firtatott kérdésekben. Az előadás így alkalomról alkalomra másképp alakul, a közönség aktuális hozzájárulásától függően. A részvételi színházban a katarzis egy lehetséges forrása, hogy a közönség saját történeteit, ötleteit látja megvalósulni a színpadon, így a tervezett-dédelgetett cselekvések kipróbálhatóvá, a cselekvéstervek átalakíthatóvá válnak.
2019. február 21.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A fórumszínház III.
Folytatjuk előző bejegyzésünket. A fiatalokat bevonó részvételi kutatások leginkább olyan esetekben alkalmazták a fórumszínházat, amikor a kutatók arra törekedtek, hogy egy elnyomott közösség tagjai maguk fedezzék fel, és tegyék mások számára érthetővé a saját társadalmi-hatalmi viszonyaikban tapasztalt cselekvési akadályokat. E tekintetben klasszikus terepválasztás volt az osztálykonfliktusokkal terhelt arizonai külvárosi iskola (Saldana 1999), vagy a belvárosi gettókban élő és elzárásra ítélt fiatalok közösségei Albertában (Conrad 2004, Conrad – Campbel 2006), Észak-Magyarországon pedig az etnikailag szegregált, vagy konfliktusos kistelepülések (Horváth 2012).
Az ifjúságkutatásban használatos fórumszínházi eljárások rendszerint beágyazódnak a részvételi kutatási folyamatba, amely drámás műhelymunkák keretében a fiatalokkal közösen alkotja meg az intervencióra váró helyzetek sorozatát (Horváth – Oblath 2014), de előfordul, hogy interjús és etnográfiai előkutatásra támaszkodik a jelenetsor bemutatása során, ami a további kutatási folyamat felütéseként értelmezhető (Lundie – Conroy 2012).
2019. február 22.
Dráma alapú csoportos részvételi eljárások – A részvételi játéképítés I.
“A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetben található harmadik csoportos részvételi eljárásról szól következő bejegyzésünk. A közösségi játéktervezésnek mint részvételi társadalomkutatási módszernek a fókuszában a szabályalkotás folyamata áll. A résztvevők a közösségi játéképítés technikáinak segítségével azon gondolkodnak, azt próbálják kitalálni, arról egyeztetnek, hogy melyek azok az optimális szabályok, amelyek a játékukat működtetik. Vagyis azt fogalmazzák meg, hogy melyek azok a feltételek, amelyek között interakciók folytathatóak, kihívások teljesíthetőek. A társadalomtudományos kérdésfeltevés, amit a közösségi játéképítés módszerével hatékonyan vizsgálni lehet: melyek azok a feltételek, amelyek egy-egy közösségnek kellenek ahhoz, hogy működni tudjon.
2019. február 25.
A 2019. évi programok tervezése folyamatosan zajlik. Az októberi projekt zárásig megvalósításra kerül négy tanulmányút és öt műhelymunka. A tanulmányutak tervezésénél figyelembe vettük, hogy több településtípus is szerepeljen a helyszÍnek között, illetve földrajzilag távolabbi célpontokat is tervezünk. A tervezett helyszínek között szerepel a pécsi Ghandi Gimnázium, Káptalanfüreden egy ifjúsági tábor, Pusztafalun egy erdei iskola és a negyedik helyszín még egyeztetés alatt van jelenleg is. A műhelymunkák továbbra is a tanulmányutakhoz kapcsolatan kerülnek megszervezésre, de ettől függetlenül nyitottak azok számára is, akik nem vesznek részt a tanulmányúton. A projekt utolsó két hónapja a disszemináció ideje, amikor sor kerül hat regionális és két országos rendezvényre, amelyeken a projekt ideje alatt zajló kutatás eredményei lesznek a fókuszban.
2019. március 1.
Egy miskolci kezdeményezés – Factory Aréna
A Komlóstetői Kerékpáros Sportklub égisze alatt működik a Factory Aréna Miskolcon, amelynek egy régi ipari csarnok ad helyet 4900 négyzetméteren. Létrejöttéhez a sport szolgáltatta a kiindulópontot, ennek mentén szerveződtek meg a különböző szakosztályok, a fiatalok közösségei. A Factory Aréna kialakítása mögött rengeteg önkéntes munkaóra van, amelyet a kezdeményezők és az egyesület tagsága közösen fektetett be abba, hogy élettel töltsék meg a kiüresedett, lepukkant tereket. Egyedülálló módon fogja össze a fiatalok közösségeit ez a kezdeményezés, illetve hat civil szervezetnek is helyet biztosít és sok közös programot bonyolítanak le együtt, támogatva egymás munkáját. Napi nyitvatartás mellett működtetnek mászófalat, skate parkot, rollerezni tanítják a gyerekeket, különböző bulikat, zenei programokat szerveznek, közösen a fiatalokkal, az ő igényeiknek megfelelően. Éves szinten több, mint 25 000 látogató keresi fel a Factory Arénát.
2019. március 5.
A debreceni Ifjúsági Ház, mint közösségi tér
Az Ifjúsági Ház 2011 szeptemberétől működik Debrecen belvárosában, a Simonffy utcában. Elsősorban gyermekek, fiatalok és fiatal családok számára kínál kulturális és szabadidős programokat, tevékenységeket. Az Ifjúsági Ház működtetői fontosnak tartják a tehetség gondozását, a különböző kezdeményezések bemutatását, így ezek számára is teret biztosít. Számos szervezet tartja közösségi programjait falai között, a hét minden napján adott erre a lehetőség. Jelenleg 87 csoport használja rendszeresen az Ifjúsági Ház tereit valamilyen rendszeres tevékenységre, mint pl. tánccsoportok, életmód csoportok, színjátszás, társasjáték klub, hobbi klubok. Az országban egyedülálló kezdeményezés, a Rocksuli is itt tartja rendszeres programjait az Ifjúsági Házban, illetve az Új Nemzedék Központ helyi kontaktpontja is itt található.
2019. március 7.
A fiatalok közösségeinek vizsgálatához kapcsolódó egyik kutatási kérdésünk, hogy milyen hatással van az infokommunikációs fejlődés a közösségek kialakulására. Részlet a Székely Levente által szerkesztett A magyar fiatalok 2016. című tanulmánykötetből:
“A kapcsolódások és ezen keresztül a közösségek kialakulásának legerősebb meghatározója sokáig a földrajzi közelség volt, amelyet az információs forradalom alapvetően megváltoztatott. A szociális kapcsolatok szempontjából többen kifejezetten problémaként 7 érzékelik a technikai fejlődést, míg mások a lehetőséget 8 látják benne. A fiatalok szabadidős elfoglaltságait vizsgálva láthattuk, hogy a társas szabadidő, a barátokkal való kapcsolattartás ennek fontos részét képezik. A 2016-os adatfelvétel eredményei alapján a fiatalok többsége (63 százalék) az online térben is fenntart és ápol barátságokat. A személyes barátságokat fenntartók aránya ennél lényegesen magasabb (85 százalék), de nem terjed ki a 15–29 évesek teljes egészére. Összesen egy 15–29 éves magyarországi fiatalnak 3–4 olyan barátja van, akikkel gyakran van együtt szabadidejében. Az online és offline barátságok együttes vizsgálata alapján a fiatalok 63 százaléka integráltként értékelhető, azaz a többség mindkét felületen ápol barátságokat. A megkérdezettek közül minden negyedik (23 százalék) kizárólag személyes barátságokat – ez a viszonylag magas arány utalhat a „barátság” és az „ismerősség” közötti fogalmi különbségtétel tudatosságára is – tart fenn, míg 13 százaléknak nincsenek barátai sem online, sem offline térben. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka tart fenn kizárólag online barátságokat.”
2019. március 11.
Az infokommunikációs eszközök használatának közösségek alakulására való hatásáról megoszlik az ifjúsági szakemberek véleménye – ez az eddig készült interjúk alapján elmondható. Az egyik álláspont szerint, mivel a jelenkorhoz hozzátartoznak az infokommunikációs eszközök, velük kell együtt élnünk, és ki kell használni a benne rejlő előnyöket. Például segítheti a fiatalok elérését a közösségi médiákon keresztül, illetve az elérés mellett a kommunikációt. A szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy addig lehet előnyökről beszélni, amíg kifejezetten az offline tevékenységek támogatására használják a fiatalok ezeket az eszközöket, és nem helyette. Olyan véleményt is megismertünk, ami egyértelműen az infokommunikációs eszközök közösségre gyakorolt hátrányos hatásairól számolt be, hogy az eszközhasználat miatt a fiatalok nem kapcsolódnak valós közösségekhez, hanem helyette a virtuális világot választják.
A kutatásunk záró tanulmányában erre a kérdésre is kitérünk és összegezzük a témával kapcsolatban kapott információkat, tapasztalatokat.
2019. március 13.
Egy korábbi bejegyzésben már írtunk a Debreceni Ifjúsági Házról, amely közösségi térként számos lehetőséget kínál a fiataloknak és családjaiknak. Debrecen egy másik, több éve működő közösségi terét a Köz-Pont Ifjúsági Egyesület működteti. Több költözés után 2014-ben költöztek a jelenlegi irodájukba, mely a Debrecen Pláza I. emeletén található. Az általuk működtetett Közösségi Tér ekkor az iroda szomszédságában egy külön helyiségben került kialakításra. Fontos volt számukra, hogy a diákok akár saját maguknak is szervezhessenek programokat, klub eseményeket. Ezeken az alkalmakon lehetőség szerint az egyesület biztosította a technikai hátteret, szakmai segítséget, sőt, még kisebb vendéglátásra is lehetőség nyílt. Ezen kívül az egyesületnek ping-pong asztala, társasjátékai is rendelkezésre álltak minden betérő vendég számára. Jelenleg ismét költözésben van az egyesület és most új közösségi teret keresnek, ahol szeretnének még ennél is több lehetőséget biztosítani a fiataloknak. A Pláza I. emeletén így most a Közösségi Tér nem, de az irodájuk továbbra is üzemel!
2019. március 18.
A fiatalok közösségeivel foglalkozók számára az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), illetve a felsőoktatásban találhatunk szakképesítést nyújtó képzéseket, ezeken kívül műhelymunkákon, tréningeken lehet módszertani ismereteket szerezni, illetve tapasztalatot cserélni.
Az OKJ-ban a közösségfejlesztő animátor képesítést nyújtó képzést találjuk, amely egy 320 – 480 órás iskolarendszeren kívüli tanfolyam. Bár a képzés leírásánál a végzettséggel betölthető munkakörök leginkább a rendezvényszervezéssel vannak kapcsolatban, a képzés során olyan ismereteket szerezhetnek a résztvevők, amelyek támogatják a közösségfejlesztés folyamatait.
Ha felsőfokú képesítést nyújtó képzésre szeretnénk járni, akkor a Bölcsészettudományi Karon lehet Közösségszervező szakra (BA) jelentkezni, és ezen belül lehet specializálódni kulturális közösségszervezés, ifjúsági közösségszervezés, illetve humánfejlesztés szakirányra.
2019. március 20.
Számtalan olyan közösségfejlesztő módszer, és program van, mellyel elősegíthetjük a fiatalok közösségeinek létrehozását és támogatását.
Az ifjúsági közösségek különböző szintek szerint csoportosíthatóak.
■ informális ifjúsági közösségek
■ formális ifjúsági közösségek
■ közösségek közösségei
Az informális szervezetek lazább kereteket biztosítanak, mint formális társaik. Jellemzőjük, hogy inkább szabadidős és érdekképviseleti céllal jönnek létre, adminisztrációs hátterük kevéssé szabályozott, programjaik, pályázataik lebonyolításához úgynevezett „befogadó” szervezetre van szükségük, amely biztosítja a számlák befogadását, az adminisztrációs hátteret (pl.: könyvelés), valamint alkalmas a bankszámlaforgalom bonyolítására. (Az informális szervezetek nem rendelkeznek adószámmal sem bírósági bejegyzéssel, és nem nyithatnak bankszámlát.)
A jó gyakorlatok második felében sorolt formális ifjúsági szervezet megjelölés alatt bejegyzett civil szervezeteket értünk. A civil szervezet kifejezést akkor használjuk, amikor állampolgári kezdeményezés fontosságát kívánjuk szorgalmazni. Olyan szervezetek, amelyek tevékenysége nem nyereség megszerzésére irányul, hanem közösségszervező szerepet betöltve a közösség érdekét szolgálja, és a soraiba tartozókon kívül mások is részesülhetnek a szervezet tevékenységeinek eredményéből.
Ifjúsági szervezetek esetében többnyire egyesületekről beszélhetünk.
Forrás: http://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/Fiatalok_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_szervez%C5%91d%C3%A9s%C3%A9nek_%C3%A9s_r%C3%A9szv%C3%A9tel%C3%A9nek_t%C3%A1mogat%C3%A1sa#.C3.96tletek.2C_j.C3.B3_gyakorlatok
2019. március 25.
A projektünkben zajló kutatás során feladat, hogy elkészítsünk 30 interjút ifjúsági közösségekkel dolgozó szakemberekkel, illetve a szakpolitika képviselőivel, ifjúsági érdekvédelmi szervezetben dolgozókkal. Az interjúk elkészítése jelenleg is zajlik. Az a terv, hogy az interjúkból nyert összetettebb információk teszik majd teljessé azt a képet, amit a kérdőívek által gyűjtött információk mutatnak, és ez majd segít abban, hogy a szakpolitika képviselői felé megfogalmazhassunk olyan javaslatokat, amelyek előbbre viszik az ifjúsági közösségek ügyeit és segítik az ifjúsági közösségekkel végzett munkát. A kutatás feladatait a magyarországi megvalósítással párhuzamosan Romániában is végzik, így megközelítőleg egyidőben fejeződik be az adatgyűjtés és kezdődhet az elemző munka, amelynek végén elkészül az az összehasonlító elemzés, amely a két ország viszonyait mutatja be.
2019. március 27.
Ifjúsági közösségi terek – A BAKI Ifjúsági Ház, Balmazújváros
A balmazújvárosi fiatalok hasznos szabadidő eltöltését teszi lehetővé a BAKI Egyesület Ifjúsági Ház működtetésével.
A Balmazújvárosi Kistérség Alternatív Kulturális Ifjúsági Egyesületet (BAKI Egyesület) 1998-ban jegyezték be a Hajdú- Bihar Megyei Bíróságon. Az alapítók balmazújvárosi fiatalok voltak, akik saját és közvetlen környezetük igényeit felmérve, programokat szerveztek a szabadidő hasznosabb eltöltésére. Később az egyesület felelősségvállalása megnőtt, és a helyi igényekhez igazodott, hiszen nem hagyhatta figyelmen kívül a gazdasági és társadalmi problémákat, így munka-erő piaci szolgáltatásokat hozott létre, valamint drog- prevenciós területen is hatékony szerepet vállalt.
2006-ban a Youth 2000-2006 program támogatásával létrejött a BAKI Ifjúsági Ház, mely számos, az ifjúság és a kistérség lakosságának körében népszerű rendezvény helyszínéül szolgált az elmúlt években, és napjainkban is. Itt kaptak helyet 2009-től, fiatal önkéntesek által szerveződő rendezvények, mely rendezvényekből a Balmazújvárosi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat nőtte ki magát, s tagjai aktívan tevékenykednek a helyi ifjúság érdekében. Ezt követően a nagy érdeklődés életre hívta, a 2010-ben a BAKI Csocsó Klubot, amely igen közkedvelt sportolási lehetőséget nyújt az ifjúsági korosztály számára. 2011-ben újabb igényeknek megfelelve Társasjáték Klub alakult, majd a bővülő létszám és az egyre színesebb érdeklődési körök okán, 2012 elején újabb klubok alakultak, ilyen például a Gitár Klub, a Ping-pong klub, vagy az Angol klub.
Forrás: http://bakihaz.hu/bemutatkozas
2019. március 29.
Ifjúsági közösségi terek – SZÍNtér Ifjúsági iroda és közösségi tér, Szolnok
A SZÍNtér Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér 2014. február 03-án nyitotta meg kapuit a Szolnok Plaza első emeletén a Köz-Pont Ifjúsági Egyesület égisze alatt. Alapvető cél, hogy egyfajta közösségi térként a betérő fiataloknak információkat, lehetőségeket nyújtson különböző témákban – pl. diákönkormányzati ügyekben, önkéntes tevékenységekben, Iskolai Közösségi Szolgálatban, Európai Önkéntes Szolgálatban (EVS), nemzetközi ifjúsági cserékben – a fiatalok, tanárok és a szülők felé. Művészetekben tehetséges fiataloknak tudnak kiállításokat szervezni, illetve fellépésekben segítségükre lenni. Az iroda folyamatosan várja önkéntesek, gyakornokok jelentkezését programjai szervezéséhez, az iroda működtetéséhez. Az eddigi események is sok-sok önkéntes bevonásával valósultak meg. Az iroda eddig számtalan fiatalnak nyújtott lehetőséget, kiállítások rendezéséhez, képzések-tréningek tartásának és különböző klubok helyszíneként is szolgált már. A Közösségi Tér folyamatosan teret és lehetőséget tud biztosítani fiatalok programjainak, eseményeinek. Az eseményekhez lehetőségeink szerint tud az iroda biztosítani technikai hátteret, szakmai segítséget, kisebb vendéglátást. A Közösségi térben bárki ingyenesen használhatja a számítógépeket internetezéshez, pingpong, csocsó asztalokat és a különböző társasjátékokat.
Forrás: http://www.kozpontegyesulet.hu/hu/halozatunk/m-18
2019. április 3.
Ifjúsági közösségi terek – Az Új Nemzedék Központ Kontaktpont hálózata
Az Új Nemzedék Plusz projekt intézményfejlesztési részeként 2013 folyamán minden megyeszékhelyen, valamint Budán és Pesten is megnyílt az országos kiterjedésű, mintegy 80 felkészült ifjúságsegítő szakembert foglalkoztató Kontaktpont-irodahálózat, mely a módszertani munkán túlmutatóan a kezdeményező, felkereső munkára épít a korábbi passzív, ügyfélfogadásra épülő ifjúságsegítő szemlélethez képest. A Kontaktpont-hálózat igyekszik helyi, már létező ifjúsági kapcsolatrendszerekre építeni, a központi és helyi ifjúsági kezdeményezéseket összefogva közvetlen kapcsolati ponttá válni a fiatalok számára.
A pályaválasztást, karriertervezést, munkakeresést, továbbtanulást hiteles, személyes információszolgáltatási és tanácsadási szolgáltatáscsomaggal segíti, mely a helyi igényekhez igazított és könnyen hozzáférhető. Legfőbb cél a közösségfejlesztés elősegítése, mindamellett jelen kíván lenni a virtuális térben is, hiszen a fiatalok nagy része az internet csatornáin keresztül érhető el.
Forrás: http://www.ujnemzedek.com/hu/kontaktpont-irodahalozat
2019. április 8.
Az Új Nemzedék Központ Kontaktpont hálózatának szolgáltatásai
A Kontaktpontok szolgáltatási portfóliójában szerepel online és offline információ-szolgáltatás, személyes és csoportos tanácsadás, ifjúságfejlesztő tevékenység, felkereső és közösségi fejlesztő munka az oktatási intézményekben, közösségi terekben, valamint kompetenciafejlesztés is. A megyei Kontaktpontok kapcsolataikat megsokszorozva, az oktatási intézményekkel szorosan együttműködve és a helyi ifjúsági kezdeményezéseket összefogva sajátos összekötő ponttá, befogadó kreatív térré alakulnak.
A Kontaktpontok minden hétköznap 10 és 18 óra között tartanak nyitva, a szolgáltatások bárki által szabadon, ingyenesen és előzetes regisztráció nélkül igénybe vehetők.
A Kontaktpont-hálózat irodáiban az alábbi szolgáltatásokat nyújtják:
● személyes és virtuális információszolgáltatás
● személyes és csoportos tanácsadás, ifjúságfejlesztő munka
● felkereső és közösségi fejlesztő ifjúsági munka az oktatási intézményekben, közösségi terekben
● saját rendezvények és kitelepülések
● életpálya-építés felkészítő alkalmak
● ifjúsági közösségi tér szolgáltatás.
Forrás: http://www.ujnemzedek.com/hu/kontaktpont-irodahalozat
2019. április 30.
Tanulmányút Toldra
A soron következő tanulmányút alkalmával egy kis településen, Toldon működő tanodát látogatunk meg.Tanoda típusú kezdeményezések közel 20 éve léteznek Magyarországon, 2003 óta a közoktatási törvény is említi, mint a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítő, iskolán kívüli tevékenységet.
A toldi tanoda első és legfontosabb megkülönböztető jegye más tanodáktól a környéken, hogy nem pályázati forrásból, hanem önerőből tartják fenn a szolgáltatást. A pályázati rendszerek megvitatása során kiderült, hogy bár korábban voltak próbálkozások a TÁMOP és EFOP által finanszírozott pályázatokon, az általuk legutóbb megpályázott, EFOP-3.3.1-16-2017 Tanoda programok támogatása elnevezésű felhívás során nem nyertek támogatást.
Jelenleg a tanodában 35 gyerek van bevonva, közülük 1 középsúlyos értelmi fogyatékos, a többiek szinte mindegyike küzd valamilyen tanulási vagy mentális problémával, ami akadályozza iskolai előmenetelét. A faluban körülbelül 45 gyerek lakik most, tehát a tanoda majdnem az összessel foglalkozik, rajtuk keresztül pedig jelentős számú hátrányos helyzetű családot is elér.
2019. május 3.
Folytatódnak a műhelymunkák Tépén
Már 8. alkalommal került megszervezésre az a szakmai műhely, amelynek során a projektben dolgozó külföldi szakértőkkel közösen kerülnek feldolgozásra azok a jógyakorlatok, amelyeket ők hoznak magukkal a saját országukból a fiatalok közösségeinek fejlesztésével kapcsolatosan. A jógyakorlatok megismerése mellett az aktuális tanulmányút feldolgozására is sor kerül ezeken az alkalmakon, illetve ha a tanulmányút előtt kerül sor a műhelymunkára, úgy az előzetes információkat beszéljük át az adott helyszínről, megvitatásra kerülnek a felmerülő kérdések, ötletek. A toldi tanulmányutat megelőzően került sor a műhelymunkára, így a szakmai vezető összefoglalta a műhely résztvevői számára a magyarországon működő tanodák szabályozási környezetét, illetve legfőbb jellemzőit. A szlovákiai szakértő elmondta, hogy tanoda ugyan nem működik Szlovákiában, de léteznek olyan napközik, amelyek során strukturált fejlesztő foglalkozásokat tartanak a résztvevőknek minimális részvételi díj ellenében.
2019. május 6.
A toldi tanoda
Meglátogattuk a toldi tanodát, ahol a tanoda vezetőjével beszélgettünk, illetve megnéztük a működés helyéül szolgáló épületet. A 35 gyerekkel 5 fő önkéntes foglalkozik, egyikük sem toldi lakos. Többen Budapesten járnak egyetemre vagy félállásban dolgoznak a fővárosban, félállásban pedig a tanoda önkéntesei vagy alkalmazottai. A legtöbb foglalkozást szerda és péntek között tartják, ekkor van itt a dolgozók és önkéntesek többsége, hétvégére pedig 1-2 fő önkéntes érkezik megtartani a foglalkozásokat.
Az önkéntesek bevonása az egyik legnagyobb nehézsége a tanodának. Szociális munkás és ifjúságsegítő hallgatók gyakran töltik itt szakmai gyakorlatukat, de a település nehezen megközelíthető és távol esik Debrecentől, így a gyakorlati idő letelte után ezek az önkéntesek rendszerint nem térnek vissza. A helyi viszonyok miatt helyből is nehéz önkéntest találni, hiszen a szülők nem rendelkeznek megfelelő fokú végzettséggel ahhoz, hogy korrepetálják a gyerekeket, sem pedagógiai ismeretekkel ahhoz, hogy a fejlesztő játékok során átlássák a játékok kompetenciafejlesztő funkcióit; a helyi pedagógusok pedig főállásban foglalkoznak a gyerekekkel, csak ritkán tudnak önkéntes munkát vállalni.
2019. május 7.
A toldi tanoda és a családok
A tanoda működéséhez elengedhetetlen a családok bevonása is, így a gyerekek nemcsak a tanodában, hanem otthon is motivációt kapnak ahhoz, hogy jól teljesítsenek az iskolában. Az önkéntesek és alkalmazottak mellett ezért az alapítvány igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy a tanodás gyerekeket támogató családok valamilyen munkalehetőséghez jussanak vagy más módon kapjanak segítséget a közösségi életben való részvételükért.
Az alapítvány Toldon egy komplex rendszert hozott létre, amely egyszerre támogatja a hátrányos helyzetű családok felnőtt és fiatal tagjait, illetve a közösséget mint egészet fejleszti. A tanoda mellett Toldon működik egy kézműves műhely, ahol az alapítványi webshopban árult termékek készülnek, melegházat és brikettgyártó üzemet hoztak létre, illetve egy asztalosműhelyt is kialakítottak, ahol játékokat készítenek és különböző asztalos munkákat is elvállalnak.
Az itt termelt árukat az alapítvány saját fenntartására értékesíti, az alkalmazottakat az eladásokból fizetik.
2019.06.16.
Nyári tanulmányutak – Káptalanfüred, Ifjúsági tábor I.
A projekt 6. tanulmányútján a Balatonalmádi-Káptalanfüreden működő ifjúsági üdülőtábort tekintettük meg, melyet a XIX. kerületi, Kispesti Önkormányzat üzemeltet. A táborhely mindössze 2 utcányira, 500 méterre helyezkedik el a Balatontól. A tábor területén összkomfortos, konyhával felszerelt apartmanok, egy étterem, egy szilárd burkolatú labdarúgó- és kosárlabda pálya, asztalitenisz-terem és közösségi tér érhetők el, de lehetőség van helyben kerékpárt is kölcsönözni. A táborhely partnerségben áll a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkkal, amelynek segítségével számos közösségfejlesztő és ismeretterjesztő programot kínálnak az ide érkezőknek.
Az üdülőhely közösségfejlesztő foglalkozásai ezért két csoportba sorolhatóak: az egyik a tábor területén igénybe vehető sporttevékenységek mentén, a másik a nemzeti parkkal közösen szervezett programokkal szerveződik.
Nyári tanulmányutak – Káptalanfüred, Ifjúsági tábor II. – Geotúrák
A nemzeti park három típusú szolgáltatást nyújt a káptalanfüredi ifjúsági tábor vendégeinek: osztálykirándulások alkalmával ún. alkalmazott földrajzzal kapcsolatos geotúrákat, ahol a résztvevők élőben ismerhetik meg az addig csak könyvből ismert fogalmakat, természeti és földrajzi képződményeket.
A geotúrák új dimenziót nyitnak a pedagógiai munka számára, amit „alkalmazott földrajznak” nevezhetünk. Válogatott helyszíneken, a természet egészébe ágyazottan mutathatók a földrajzi-földtani folyamatok és formakincs, a vulkánosságtól a karsztosodásig. Kilátópontokról letekintve, megtapintható kőzetek segítségével elevenedik meg a Föld múltja, jelene és akár jövője! A diákok fáradság nélkül, közvetlen tapasztalással, minden érzéküket használva, elméleti ismereteiket azonnal kipróbálhatják, megélhetik a gyakorlatban, vagyis élmény szinten, személyes kapcsolatba kerülhetnek a földrajzi-földtani fogalmakkal, jelenségekkel.
2019.06.18.
Nyári tanulmányutak – Pécs, Ghandi Gimnázium I.
A Pécsett működő Gandhi Gimnázium közösségépítő programjairól beszélgettek a projektben résztvevő hazai és külföldi szakemberek. A Gandhi Gimnázium körül számos más intézmény, szervezet és program csoportosul, melyek egymást segítve támogatják a hátrányos helyzetű fiatalokat, felnőtteket. A gimnáziumot üzemeltető cég elődje, a Gandhi Alapítvány 1996-ban kezdte meg a tevékenységét, elsődleges céljuk az oktatás mellett az volt, hogy a régióban élő, elsősorban beás fiatalok ne csak a tanulás, hanem szocializáció és hagyományőrzés útján is lehetőségekhez jussanak. A gimnázium közösségfejlesztő programjában már kezdetektől szerepeltek a különböző ösztöndíj-programok, a cigány táncok, énekek ismerete, a roma hagyományok felelevenítése és beépítése a mindennapokba, illetve a beás és lovári nyelv ismerete.
Nyári tanulmányutak – Pécs, Ghandi Gimnázium II.
A pécsi Ghandi Gimnáziumban a tudásfejlesztés mellett a másik probléma a fiatalok szocializációja volt. Voltak, akik nagyon erős cigány identitással rendelkeztek, de a többségüknek nem volt kapcsolata saját kulturális gyökereivel. Gondot jelentett az eltérő családi, közösségi háttér, a motiváció fenntartása éveken keresztül. Mivel a gimnázium saját bentlakásos kollégiummal is rendelkezik, életszerű volt olyan közösségszervező programot létrehozni, amely átlendíti a fiatalokat ezeken az akadályokon. 2003-ban indult el az Arany János Kollégiumi Program a Ghandi Gimnáziumban, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók anyagi és kulturális támogatása volt. A programban azok a bentlakásos tanulók vehettek részt, akik igazolni tudták hátrányos helyzetüket, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek. A jelenleg a programban lévők kb. 80%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap, a többiek halmozottan hátrányos helyzetűek.
Nyári tanulmányutak – Pécs, Ghandi Gimnázium III.
Az Arany János Kollégiumi program keretein belül nemcsak a kollégiumi lakhatás, étkezés, ruhatámogatás és a helyi közlekedés biztosított, hanem számos más program is nyitva áll a fiatalok előtt. Gyakran vesznek részt bel- és külföldi utakon, a programban résztvevők jártak már a Vatikánban, Dániában és Brüsszelben is.
A gimnázium mellett közösségi tér, gumi borítású futball- és kosárlabdapálya helyezkedik el, illetve saját sportcsarnokkal rendelkeznek, melyet más pécsi egyesületek is igénybe vesznek, számos közösségi programot és városi sportrendezvénynek itt adnak helyszínt.
Nemcsak a programban résztvevő, hanem a gimnáziumba járó összes fiatallal mentorok, ifjúságsegítők, szociális munkások foglalkoznak, akik nemcsak a fiatal mindennapi problémáiban, hanem a család problémáit is igyekeznek megoldani, lehetőségeiktől függően. A családlátogatás egyébként is kiemelt feladata az itt dolgozóknak, hiszen az itt tanuló hátrányos helyzetű fiatalok sok esetben nem támogató környezetből érkeznek, vagy a kezdeti támogatás megszakad, amint a fiatal keresőképes korba kerül (16 éves korban). A szociális munkásnak ekkor nemcsak a támogató környezetet kell visszaállítania, hanem álláskeresési, életvezetési tanácsadást és segítséget kell nyújtania a családnak ahhoz, hogy a fiatal ne morzsolódjon le az oktatásból.
2019.06.26.
A projektben zajló kutatási munka lassan a végéhez közeledik. Az interjúk lezajlottak mindkét érintett országban – Magyarországos és Romániában is. Az elemző munka még zajlik, de hamarosan összegzésre kerülnek a válaszok. Kíváncsian várjuk, hogy a feltett kérdésekre milyen válaszok születtek. A párhuzamosan zajló kérdőíves kutatás még nem fejeződött be, mert a válaszadási hajlandóság alacsonyabb a vártnál, több lekérdezési kör is indításra került a megfelelő számú válasz elérésére. A lekérdezésekben segítséget is kaptunk, a Köz-Pont Ifjúsági Egyesület és a Nemzeti Ifjúsági Tanács továbbította a kérdőívünket a levelezőlistáján szereplő szervezetek felé. Az interjúkérdések és a kérdőívben szereplő kérdések jól kiegészítik egymást, a kétféle módszerrel nyert válaszok segítségével szeretnénk elérni, hogy teljesebb képet kapjunk az ifjúsági közösségek témaköréről, a működésükről és a sikeres módszerekről.
60
2019.07.22.
Tervezett utolsó tanulmányút – Az Öreg Bence Turistaház és Erdei Iskola
Már csak egy tanulmányút van hátra a projektben tervezett látogatásokból, úticél a pusztafalui erdei tábor lesz. Az Öreg Bence Turistaház és Erdei Iskola kedvelt helyszíne osztálykirándulásoknak, táboroknak, nemcsak a páratlan szépségű zempléni táj miatt, hanem mert kulturális értékekben is gazdag környék. Számos segítséget kapnak a táborok szervezői munkájukhoz az erdei iskolától: a honlapjukon elérhetők különböző videók, amelyek segítségével megismerhetik a környék látnivalóit, illetve megmutathatják azt pl. a táborozó gyermekek szüleinek. Rendelkezésre bocsátanak egy kirándulásvezetői füzetet is, ami letölthető a honlapról, illetve segítséget nyújtanak abban is, hogy semmi ne maradjon otthon a táborozáskor, listát készítettek a szükséges felszerelésről. A hely üzemeltetői gondoltak arra is, hogy rossz idő esetén is lehetőség legyen a változatos programokra, így rendelkezik a tábor fedett sportolásra alkalmas pályákkal (streetball pálya, mászófal, trambulin), minden háznak van társalgója és van egy nagyobb fedett közösségi tér is a tábor közepén pingpong asztallal, csocsó asztallal, közösségi rendezvényekre alkalmas hellyel.
61
2019. augusztus1.
Előző bejegyzésünkben a pusztafalui erdei iskoláról írtunk, ahová szeretnénk elmenni tanulmányútra az ősz folyamán. A záró tanulmányút mellett a projekt együttműködésre irányuló tevékenységeiből még megvalósításra vár az utolsó műhelymunka, amely teret ad majd a projekten túli együttműködés tervezésének is. Az együttműködésre irányuló tevékenységek mellett folyamatosan zajlanak a kutatás feladatai, amelyek eredményei majd a regionális és országos disszeminációs rendezvényeken kerülnek bemutatásra. A disszeminációs rendezvényen a résztvevők is fontos feladatot kapnak majd, mert az eredmények nyomán megfogalmazásra kerülő szakpolitikai ajánlások véglegesítése előtt véleményezhetik azokat, illetve hozzáfűzhetik saját javaslataikat. Ezt követően kerül csak majd sor az ajánlások véglegesítésére.
2019. augusztus 5.
Meghívó: Disszeminációs rendezvények
Fontos időszak lesz az ősz, mert ebben az időszakban a kutatási eredményeket regionális és országos disszeminációs rendezvények keretében szeretnénk megismertetni az érdeklődőkkel és az érintett szakemberekkel. A projekt eredményeinek megismertetése, elterjesztése érdekében hat regionális disszeminációs rendezvény kerül megrendezésre. Emellett a Dunaújvárosban és Debrecenben országos disszeminációs rendezvényeket szervezünk. A regionális rendezvényekre ifjúsági szervezetekben dolgozó szakembereket várunk, az országos rendezvényekre a szakpolitika képviselőit is meghívjuk.
A regionális rendezvények tervezett helyszínei és időpontjai a következők:
Észak-Magyarország 2019. szeptember 6., Kéked
Dél- Dunántúl 2019. szeptember 20., Pécs
Dél – Alföld 2019. szeptember 27., Békéscsaba
Nyugat – Dunántúl 2019. október 4., Zalaegerszeg
Közép – Dunántúl 2019. október 9., Dunaújváros
Észak-Alföld 2019. október 16., Debrecen