Számtalan olyan közösségfejlesztő módszer, és program van, mellyel elősegíthetjük a fiatalok közösségeinek létrehozását és támogatását.
Az ifjúsági közösségek különböző szintek szerint csoportosíthatóak.
- informális ifjúsági közösségek
- formális ifjúsági közösségek
- közösségek közösségei
Az informális szervezetek lazább kereteket biztosítanak, mint formális társaik. Jellemzőjük, hogy inkább szabadidős és érdekképviseleti céllal jönnek létre, adminisztrációs hátterük kevéssé szabályozott, programjaik, pályázataik lebonyolításához úgynevezett „befogadó” szervezetre van szükségük, amely biztosítja a számlák befogadását, az adminisztrációs hátteret (pl.: könyvelés), valamint alkalmas a bankszámlaforgalom bonyolítására. (Az informális szervezetek nem rendelkeznek adószámmal sem bírósági bejegyzéssel, és nem nyithatnak bankszámlát.)
A jó gyakorlatok második felében sorolt formális ifjúsági szervezet megjelölés alatt bejegyzett civil szervezeteket értünk. A civil szervezet kifejezést akkor használjuk, amikor állampolgári kezdeményezés fontosságát kívánjuk szorgalmazni. Olyan szervezetek, amelyek tevékenysége nem nyereség megszerzésére irányul, hanem közösségszervező szerepet betöltve a közösség érdekét szolgálja, és a soraiba tartozókon kívül mások is részesülhetnek a szervezet tevékenységeinek eredményéből.
Ifjúsági szervezetek esetében többnyire egyesületekről beszélhetünk.