A szatmárnémeti székhelyű E-Consult Egyesület elsősorban környezeti neveléssel, fenntarthatósággal kapcsolatos projekteket valósít meg. Rovartanya elnevezésű kezdeményezésük célcsoportját a a vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó családok fiataljai adják, négy romániai megyében, Szatmárban, Szilágyban, Biharban és Máramarosban 40 településen is megvalósították már projektjüket, mintegy 1200 résztvevőt elérve.

A projekt célja az agrár-ökoszisztémák pusztulásának mérséklése, az élőhelyek megőrzése a beporzó- és ragadozó rovarfajok aktív védelmével és fenntartható módszerek népszerűsítésével. Önkéntesek és helyi pedagógusok segítségével minden településen, ahova rovartanyát helyeztek ki, legalább egy alkalommal foglalkozást tartanak a jövő gazdálkodóinak, döntéshozóinak. A multimédiás bemutatók mellett gyakorlati foglalkozásokat is tartanak, tematikus játékok és szabadtéri foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a résztvevők a rovarok jelentőségével, a rovartanyák környezeti és gazdasági hasznával és készítésének módjával.

A projekt tevékenységeit már meglévő ifjúsági közösségekben valósították meg, helyi iskolások, felekezeti csoportok is nagy lelkesedéssel vettek részt a foglalkozásokon. Az elméleti ismeretek átadása drámapedagógiai módszerekkel és kézműves foglalkozásokon keresztül valósul meg. A program hatása abban is mérhető, hogy a létrehozott rovartanyákat a közösségek a mai napig fenntartják, ellenőrzik egymás munkáját, saját területeiken is létrehoztak egy-egy ilyen, saját maguk által elkészített darázsgarázst. A projekt megvalósulását a Civil Támogatási Alap a Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 részeként támogatta.

A kérdőívekben a legtöbb válaszadó azt mondta, hogy a tevékenysége legfőbb célja a közösségépítés, illetve a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, elsődleges célcsoportja pedig a 15-19 éves fiatalok. Ez a korosztály a középiskolásokat jelenti, őket a legkönnyebb elérni az iskolarendszeren keresztül. A projekt fókuszában egyébként a 15-29 éves korosztály áll, a megkérdezett kezdeményezések közül lényegesen kevesebben foglalkoznak a 20-29 évesekkel. Létszám tekintetében a legtöbben a 2018. év folyamán max. 50 fővel foglalkoztak, de a nagyobb létszámmal – 200 fő felett – dolgozók aránya sem elenyésző, 20%. A létszám természetesen attól is függ, hogy milyen a szervezet hatóköre, illetve mekkora a célcsoportba tartozók létszáma az adott településen. A mintánkban szereplő települések többségén több ezer főt tesz ki a bevonható fiatalok száma, de találkoztunk olyan válasszal is, ahol 100 fő alatt jelölték meg a célcsoport létszámát.

Az interjúk készítése során rákérdeztünk arra is, hogy mit látnak a fiatalok legnagyobb problémájának. Az interjúalanyok sokféle választ adtak erre a kérdésre, de mégis körülírható néhány témakör, ami köré a válaszok szerveződtek. Ezek közül talán a céltalanságot, kilátástalanságot, az elveszettséget, a perspektíva hiányát említették a legtöbben. Azok az interjúalanyok, akik kisebb településeken tevékenykednek, a kilátástalanság okaként egyértelműen az anyagi nehézségeket, a lakhatás nehézségeit, a munkahelyek hiányát nevezik meg. A családok jelentős része anyagi gondokkal küzd, a fiatalok továbbtanulása, egy komolyabb háztartási gép vagy autócsere, vagy a lakás renoválása sokak számára felvállalhatatlan dolog. Ennek egyik következménye az a jelenség, hogy nagyon nehéz a fiatalokat a kistelepüléseken helyben tartani, a falvak el vannak néptelenedve, az áltagéletkor magas, a fiatalokat pedig elszívja valamelyik közeli nagyváros.

A kérdőívben arra vonatkozóan is szerepeltek kérdések, hogy maguk az ifjúsággal foglalkozó szakemberek milyen tapasztalattal, illetve ifjúsághoz köthető végzettséggel rendelkeznek. A tapasztalatról szó volt az előző bejegyzésben, a végzettség kapcsán 34,3% az aránya a valamely végzettséget megjelölő válaszadóknak. A következő végzettségek szerepeltek válaszként: kulturális menedzser/művelődésszervező, pályaorientációs tréner, pedagógus, pszichológus, szociális munkás, illetve szociálpedagógus. A megkérdezett szakemberekről azt tudhatjuk még meg az elemzésből, hogy milyen minőségben kapcsolódnak az ifjúsági kezdeményezéshez. A válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben szervezeti vezetőként, koordinátorként (program-, illetve önkéntes koordinátorként) , illetve programszervezőként dolgoznak a kezdeményezésben.

A kérdőíves kutatásban szereplő ifjúsági kezdeményezések több, mint 70%-a napi vagy heti gyakorisággal működik. A működtető szervezet általában civil szervezet, ezen kívül a nonprofit gazdasági társasági forma jelent meg. Rákérdeztünk arra is, hogy a kezdeményezést működtető szervezet tagja-e valamilyen szakmai jellegű ifjúsági szervezetnek, ernyőszervezetnek, a válaszadók többsége erre a kérdésre nemmel válaszolt, az igennel válaszolók közül a lehetőség ellenére senki nem jelölte meg, hogy mely ifjúsági szakmai szervezetnek tagja. Szakmai tapasztalat szempontjából elmondható, hogy a legalább 6 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek aránya több, mint 70%, ebből a több, mint 10 év szakmai tapasztalattal bíróké több, mint 50%. A kevesebb, mint 3 év szakmai tapasztalattal rendelkezők aránya 11% volt.

A projekt során lezajlott egy olyan kérdőíves kutatás, amely során fiatalokkal dolgozó ifjúsági szakembereket kérdeztünk meg egy-egy ifjúsági kezdeményezésről. A kutatás során az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy a válaszadási hajlandóság alacsony volt, ezért kevesebb információt sikerült összegyűjteni, mint amennyit szerettünk volna. Ettől függetlenül sikerült összegezni a válaszokat és kaptunk egy képet a magyarországi ifjúsági kezdeményezésekről. A legtöbb válaszadó megyeszékhelyen él, de kaptunk válaszokat egyéb városokból, illetve falvakból is. A tevékenységek tekintetében nagyon változatos a kép, összesen 37 félét jelöltek meg a válaszadók, a legtöbben a sporttevékenységet, a tanoda működtetést, az információnyújtást és tanácsadást, valamint a rendezvények szervezését említették.

A Harkácsi Pimpó Bábcsoport 1999-ben kezdte meg működését, a nagyrőcei járásban található Gömörfalván. A település lakossága mindössze 990 fő, a helyi iskola vonzáskörzetébe azonban 12 másik, környező kistelepülés tartozik. A magyar nyelvi osztályokba járó tanulók száma kb. 270 fő. Minden évben új történetet dolgoznak fel a csoportokkal, attól függően, milyen korosztályok vannak jelen. Az alsósokkal leginkább népmeséket, Andersen- és Grimm-meséket dolgoznak fel, az idősebbekkel már lehet komolyabb produkciókra is készülni, dolgoztak már fel történetet komolyzenei aláfestéssel, és papírbábokkal, fehér vászon segítségével is adtak már elő.

A csoport célja a magyar nyelv, a palóc kultúra megőrzése és továbbadása, a meseszeretet erősítése a fiatalokban, gyerekekben, illetve a palóc és magyar irodalmi értékek megőrzése, terjesztése. A bábozók heti egyszer gyűlnek össze, maguk írják az előadás forgatókönyvét, ők készítik a bábokat és a díszletet is. A csoportvezetők évente kétszer utaznak Dunaszerdahelyre, ahol neves bábszínészek, bábkészítők képzik tovább a bábozókat. A csoportban lévők létszáma változó, évente körülbelül 15 tanuló aktív, de volt már olyan időszak is, mikor 26 fiatal dolgozott a projekteken. A csoport rendszeresen jár előadásokat tartani, Gömör több kistelepülésén is rendszeresen előadnak a közönségnek, elsősorban kisebb gyerekeknek; gyereknapokra, falunapokra hívják őket legtöbbször, de számos iskola és óvoda is keresi őket. Ezen túl léptek már fel Egerben, Kiskunhalason, Budapesten, számos fesztiválon képviselik a Felvidéket. Több nemzetközi versenyen is díjat nyertek, a 44. Duna Menti Tavaszon például gyémánt sávot szereztek egy Arany János ballada feldolgozásával.

A megvalósítók jelenleg fenntarthatónak tartják a csoport működését, rendszeresen pályáznak, hogy fedezzék az utazási, étkeztetési és anyagköltséget, többször nyertek már a Bethlen Gábor Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap pályázatain.

A projekt vállalásai között szerepel egy olyan jógyakorlat gyűjtemény, amely tartalmazza nemcsak a magyarországi, hanem a két partner ország – Románia és Szlovákia – jógyakorlatait is. A gyűjtemény a partnerországok nyelvére is lefordításra kerül. A projekt közvetlen célcsoportját a Magyarországon élő, valamilyen módon a 15-29 éves korosztállyal foglalkozó szakemberek alkották, akik módszertani gyakorlatokat, tapasztalatokat osztottak meg a projekt megvalósítóival, nekik köszönhetők az összegyűjtött jógyakorlatok is. Az összegyűjtött jógyakorlatok nem reprezentatívak, a projektben résztvevő partnerszervezetek profiljához kapcsolódnak leginkább, mégis, bár szlovák oldalról leginkább a kézműves foglalkozások, a hagyományőrzés, román oldalról pedig a környezeti nevelés dominál, mindezek jelzésértékűek a hazai szakemberek számára is, mi mentén lehet a határon túli diaszpórák csoportjait segíteni.

A projekt megvalósításában részt vevő szervezetek feladata, hogy együttműködési tervet készítsenek a projekt lezárását követő időszakra annak érdekében, hogy a projekt eredményei hosszú távon fennmaradjanak. Az együttműködés egyik terepe lehet, ha olyan közös pályázati lehetőségeket találnak, amelyek segítik a közös munka folytatását. Erre kínálhat lehetőséget a Tempus Közalapítvány az Erasmus+ programokon keresztül, ahol több lehetőség is kínálkozik az együttműködésre. Az Erasmus+ kiírások olyan kereteket biztosítanak, amelyeken belül a már összeszokott csapat, akár változatlan felállásban, együtt pályázhat, de lehetőség van új partnerek bevonására is, amelyet a konkrét tevékenység akár meg is kívánhat. Az együttműködés kidolgozására rendelkezésre álló idő elegendő lehet arra, hogy 2020 során közös pályázat születhessen.

A Debrecen Plaza ad otthont az egyesület központi irodájának és közösségi terének. Debrecenen kívül található irodájuk és közösségi terük Nyíregyházán, illetve Szolnokon is. A fiatalokat elsősorban a diákönkormányzati tevékenységeken keresztül szólítják meg, de számos más, fiataloknak szóló programjuk és kezdeményezésük is van. A munkájukba számos önkéntest bevonnak, EVS fogadó és küldő szervezetként is működnek, rendszeresen érkeznek hozzájuk külföldi fiatalok. Ami nagyon megkapó lehet a fiatalok számára, hogy kipróbálhatják magukat, ötleteiket megvalósíthatják az egyesület támogatásával, mint egy-egy mini projektet. Bizonyos esetekben az egyesület anyagi forrást is biztosít egy-egy rendezvény megszervezéséhez, amelyet elejétől a végéig a fiatalok találnak ki és bonyolítanak le. Ennek során számos készséget tudnak fejleszteni és a gyakorlatban is jól használható tudást adnak át a fiataloknak.