Utolsóként valósult meg a regionális rendezvények közül a debreceni helyszínen szervezett disszemináció. A program hasonlóan valósult meg, mint a korábbi helyszíneken  meghirdetett rendezvények esetében: a projekt eseményeinek összefoglalása után a kutatási eredmények ismertetésére, megbeszélésére került sor, majd a szakpolitika számára megfogalmazandó javaslatokhoz összegyűjtött észrevételek, problémák kerültek megvitatásra, kiegészítésre. A javaslatok köre bővült a rendezvények során, mert minden rendezvényt követően a helyszínen elhangzott, az anyagban még nem szereplő megállapítások bekerültek a munka anyagba. A jó hangulatú, konstruktív megbeszélést követően egy közös ebéd mellett folytatódott az eszmecsere. A legnagyobb érdeklődés a szakpolitika felé megfogalmazott javaslatokat kísérte, a megvitatás során hangzottak el új szempontok, javaslatok, illletve a meglévő javaslatok más szempontú megközelítése is felmerült.

Debrecenben került sor a második országos disszeminációs rendezvényre, ezt követően már csak egy regionális rendezvényre került sor. A rendezvény témája és a meghívottak köre azonos volt az egy héttel korábban Dunaújvárosban megtartott országos rendezvényével: a rövid projekt bemutatást követően a kutatási eredmények kerültek ismertetésre, illetve a megállapítások megvitatásra. A szakmai rendezvényt a szakpolitika felé megfogalmazott ajánlásokhoz összegyűjtött javaslatok megbeszélése zárta. Az elhangzottak alapján egy konstruktív beszélgetés alakult ki a jelenlévő szakemberekkel, akik jártasak voltak az ifjúsági közösségekkel való munkában. A délutáni programot megelőzően a résztvevők egy közös ebéd mellett kötetlenül beszélgettek, ismerkedtek, illetve már szóba került a szakmai program is, és a projekt megvalósításának nehézségei és tanulságai is.

A kutatás során több hipotézist is megfogalmaztak a kutatást végző szakemberek, az összegyűjtött információk összegzése során válik majd láthatóvá, hogy a hipotézisek igazolásra kerülnek, vagy megdőlnek.

A hipotézisek igazolására vagy cáfolására mind a kérdőíves adatgyűjtésből, mind az interjúkra adott válaszokból nyertünk információkat, ezen információk feldolgozása jelenleg még folyamatban van.

Az első hipotézisünk az volt, hogy beazonosíthatóak olyan jól leírható módszerek, eszközök, amelyek segítségével létrehozható, illetve fenntartható egy ifjúsági közösségi kezdeményezés. A kérdésfelvetés azért is izgalmas lehet, mert nem feltétlenül módszerként gondolnak egy-egy cselekvési módra a szakemberek, hanem ösztönösen dolgoznak valamilyen módon a fiatalokkal, amely értelmezhető módszerként, és ebben az esetben ezek leírása segítséget jelenthet azok számára, akik ilyen kezdeményezések megvalósításán dolgoznak.

A regionális disszemináció mellett Dunaújvárosban került sor az országos disszeminációs rendezvényre is. Ugyan a téma azonos volt, a meghívottak köre azonban különbözött: az országos rendezvényre a szakpolitika képviselői, illetve az Új Nemzedék Központ munkatársai kerültek meghívásra. A délelőtt első fele a projekt tevékenységeinek bemutatásával telt, a második felében pedig konkrétan a kutatás került a fókuszba, főként az interjús lekérdezés eredményei kerültek összefoglalásra. Az utolsó részben került sor a megoldandó feladatok ismertetésére és a szakpolitika felé közvetíteni tervezett ajánlások megvitatására. Az elhangzottak alapján egy konstruktív beszélgetés alakult ki a jelenlévőkkel. A szakmai programot követően került sor a közös ebédre, amelynek során a délelőtt megkezdett beszélgetést kötetlenebb formában tudták folytatni a résztvevők.

Az őszi időszakra tervezett disszeminációs rendezvény-sorozat következő állomása Dunaújváros lesz, ahol megvalósul egyrészt a közép-dunántúli régió rendezvénye, illetve az egyik országos rendezvény is. Országos rendezvényből két alkalmat terveztünk két különböző időpontban. A koncepció az volt, hogy legyen egy helyszín az ország nyugati, és egy helyszín a keleti felében, hogy minél több érintett el tudjon jönni és részt tudjon venni a javaslatok megvitatásában. A jelentkezéskor meghagytuk a választás lehetőségét a meghívottaknak, megjelölhették, hogy melyik helyszín és időpont felel meg jobban. A rendezvény helyszíne a Klub Hotel rendezvényterme, ahol rendelkezésre áll minden szükséges infrastruktúra, és kellő számú férőhellyel is rendelkezik. Szállás igénylésre is lehetőség van a helyszínen, amennyiben messzebbről érkezne egy résztvevő.

A projekt következő regionális disszeminációs rendezvényére a nyugat-dunántúli régióban, Zalaegerszegen került sor, az Első Magyar-Dán Termelő Iskola telephelyén, 2019. október 4.-én 14 órai kezdettel. A projekt elvárásait és a projekt megvalósításának lépéseit Petrov Boglárka szakmai vezető mutatta be a rendezvényen megjelenőknek, majd egy rövid kávészünet után ismertette a projektben zajló kutatás induló hipotéziseit, az alapozó tanulmány és a fellelhető szakirodalom tapasztalatait, továbbá ezek hatását a kutatás folyamatára. Ezt követően a kutatás eredményeinek ismertetése került sorra, majd a rendezvényen résztvevők tehették fel kérdéseiket, osztották meg tapasztalataikat, illetve fogalmazhatták meg saját szakpolitikai ajánlásaikat az ifjúsági közösségekkel kapcsolatban. A rendezvényt követően kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt.

Zalaegerszegen kerül megrendezésre a soron következő regionális disszemináció a Nyugat-Dunántúlon. A rendezvény helyszínét az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítvány biztosítja, akik örömmel tettek eleget felkérésünknek. A EMDTA fennállása óta rengeteg fiatallal foglalkozott, szívügyüknek tartják a hátrányos helyzetű fiatalok helyzetének javítását, esélyeik növelését. Az alapítvány honlapján ezt olvashatjuk:

“…a termelőiskola igazolta a dán pedagógiai elvek helyességét: az alulképzett, motívációhiányos, hátrányos helyzetű, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő munkanélküliek felzárkóztatása és képzése külön intézményekre, olyan komplex programokra van szükség, amely magában foglalja a foglalkoztatást,a képzést és a résztvevők mentális fejlesztését egyaránt.

A termelőiskola pedagógiai kiindulópontja: „Senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha ő ezt nem akarja.” Az iskola személyzete ezért folyamatosan arra törekedett, hogy az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával vonzó, családias légkör megteremtésével, az egyéni gondok és problémák megoldásának segítésével megnyerje a programok résztvevőit az együttműködésre.

Ennek során megerősítjük hallgatóink önbizalmát, felkeltjük a tanulás és a szakmaszerzés belső igényét, továbbá, hogy a napi rendszeres munkavégzéssel sikerélményhez juttatjuk azokat az egyéneket, akiket korábban csak folyamatos kudarcok értek. A napi munkavégzés egyben a képzés fontos eleme is, hiszen: „aki dolgozik, az tanul is valamit”. A dán pedagógusok ezt a nagymama törvényének is nevezik.”