A tanoda működéséhez elengedhetetlen a családok bevonása is, így a gyerekek nemcsak a tanodában, hanem otthon is motivációt kapnak ahhoz, hogy jól teljesítsenek az iskolában. Az önkéntesek és alkalmazottak mellett ezért az alapítvány igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy a tanodás gyerekeket támogató családok valamilyen munkalehetőséghez jussanak vagy más módon kapjanak segítséget a közösségi életben való részvételükért.

Az alapítvány Toldon egy komplex rendszert hozott létre, amely egyszerre támogatja a hátrányos helyzetű családok felnőtt és fiatal tagjait, illetve a közösséget mint egészet fejleszti. A tanoda mellett Toldon működik egy kézműves műhely, ahol az alapítványi webshopban árult termékek készülnek, melegházat és brikettgyártó üzemet hoztak létre, illetve egy asztalosműhelyt is kialakítottak, ahol játékokat készítenek és különböző asztalos munkákat is elvállalnak.

Az itt termelt árukat az alapítvány saját fenntartására értékesíti, az alkalmazottakat az eladásokból fizetik.

Meglátogattuk a toldi tanodát, ahol a tanoda vezetőjével beszélgettünk, illetve megnéztük a működés helyéül szolgáló épületet. A 35 gyerekkel 5 fő önkéntes foglalkozik, egyikük sem toldi lakos. Többen Budapesten járnak egyetemre vagy félállásban dolgoznak a fővárosban, félállásban pedig a tanoda önkéntesei vagy alkalmazottai. A legtöbb foglalkozást szerda és péntek között tartják, ekkor van itt a dolgozók és önkéntesek többsége, hétvégére pedig 1-2 fő önkéntes érkezik megtartani a foglalkozásokat.

Az önkéntesek bevonása az egyik legnagyobb nehézsége a tanodának. Szociális munkás és ifjúságsegítő hallgatók gyakran töltik itt szakmai gyakorlatukat, de a település nehezen megközelíthető és távol esik Debrecentől, így a gyakorlati idő letelte után ezek az önkéntesek rendszerint nem térnek vissza. A helyi viszonyok miatt helyből is nehéz önkéntest találni, hiszen a szülők nem rendelkeznek megfelelő fokú végzettséggel ahhoz, hogy korrepetálják a gyerekeket, sem pedagógiai ismeretekkel ahhoz, hogy a fejlesztő játékok során átlássák a játékok kompetenciafejlesztő funkcióit; a helyi pedagógusok pedig főállásban foglalkoznak a gyerekekkel, csak ritkán tudnak önkéntes munkát vállalni.

Már 8. alkalommal került megszervezésre az a szakmai műhely, amelynek során a projektben dolgozó külföldi szakértőkkel közösen kerülnek feldolgozásra azok a jógyakorlatok, amelyeket ők hoznak magukkal a saját országukból a fiatalok közösségeinek fejlesztésével kapcsolatosan. A jógyakorlatok megismerése mellett az aktuális tanulmányút feldolgozására is sor kerül ezeken az alkalmakon, illetve ha a tanulmányút előtt kerül sor a műhelymunkára, úgy az előzetes információkat beszéljük át az adott helyszínről, megvitatásra kerülnek a felmerülő kérdések, ötletek. A toldi tanulmányutat megelőzően került sor a műhelymunkára, így a szakmai vezető összefoglalta a műhely résztvevői számára a magyarországon működő tanodák szabályozási környezetét, illetve legfőbb jellemzőit.  A szlovákiai szakértő elmondta, hogy tanoda ugyan nem működik Szlovákiában, de léteznek olyan napközik, amelyek során strukturált fejlesztő foglalkozásokat tartanak a résztvevőknek minimális részvételi díj ellenében.

A soron következő tanulmányút alkalmával egy kis településen, Toldon működő tanodát látogatunk meg.Tanoda típusú kezdeményezések közel 20 éve léteznek Magyarországon, 2003 óta a közoktatási törvény is említi, mint a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítő, iskolán kívüli tevékenységet.

A toldi tanoda első és legfontosabb megkülönböztető jegye más tanodáktól a környéken, hogy nem pályázati forrásból, hanem önerőből tartják fenn a szolgáltatást. A pályázati rendszerek megvitatása során kiderült, hogy bár korábban voltak próbálkozások a TÁMOP és EFOP által finanszírozott pályázatokon, az általuk legutóbb megpályázott, EFOP-3.3.1-16-2017 Tanoda programok támogatása elnevezésű felhívás során nem nyertek támogatást.

Jelenleg a tanodában 35 gyerek van bevonva, közülük 1 középsúlyos értelmi fogyatékos, a többiek szinte mindegyike küzd valamilyen tanulási vagy mentális problémával, ami akadályozza iskolai előmenetelét. A faluban körülbelül 45 gyerek lakik most, tehát a tanoda majdnem az összessel foglalkozik, rajtuk keresztül pedig jelentős számú hátrányos helyzetű családot is elér.

A Kontaktpontok szolgáltatási portfóliójában szerepel online és offline információ-szolgáltatás, személyes és csoportos tanácsadás, ifjúságfejlesztő tevékenység, felkereső és közösségi fejlesztő munka az oktatási intézményekben, közösségi terekben, valamint kompetenciafejlesztés is. A megyei Kontaktpontok kapcsolataikat megsokszorozva, az oktatási intézményekkel szorosan együttműködve és a helyi ifjúsági kezdeményezéseket összefogva sajátos összekötő ponttá, befogadó kreatív térré alakulnak.

A Kontaktpontok minden hétköznap 10 és 18 óra között tartanak nyitva, a szolgáltatások bárki által szabadon, ingyenesen és előzetes regisztráció nélkül igénybe vehetők.

A Kontaktpont-hálózat irodáiban az alábbi szolgáltatásokat nyújtják:

• személyes és virtuális információszolgáltatás
• személyes és csoportos tanácsadás, ifjúságfejlesztő munka
• felkereső és közösségi fejlesztő ifjúsági munka az oktatási intézményekben, közösségi terekben
• saját rendezvények és kitelepülések
• életpálya-építés felkészítő alkalmak
• ifjúsági közösségi tér szolgáltatás.

Forrás:  http://www.ujnemzedek.com/hu/kontaktpont-irodahalozat

Az Új Nemzedék Plusz projekt intézményfejlesztési részeként 2013 folyamán minden megyeszékhelyen, valamint Budán és Pesten is megnyílt az országos kiterjedésű, mintegy 80 felkészült ifjúságsegítő szakembert foglalkoztató Kontaktpont-irodahálózat, mely a módszertani munkán túlmutatóan a kezdeményező, felkereső munkára épít a korábbi passzív, ügyfélfogadásra épülő ifjúságsegítő szemlélethez képest. A Kontaktpont-hálózat igyekszik helyi, már létező ifjúsági kapcsolatrendszerekre építeni, a központi és helyi ifjúsági kezdeményezéseket összefogva közvetlen kapcsolati ponttá válni a fiatalok számára.

A pályaválasztást, karriertervezést, munkakeresést, továbbtanulást hiteles, személyes információszolgáltatási és tanácsadási szolgáltatáscsomaggal segíti, mely a helyi igényekhez igazított és könnyen hozzáférhető. Legfőbb cél a közösségfejlesztés elősegítése, mindamellett jelen kíván lenni a virtuális térben is, hiszen a fiatalok nagy része az internet csatornáin keresztül érhető el.

Forrás:  http://www.ujnemzedek.com/hu/kontaktpont-irodahalozat

A SZÍNtér Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér 2014. február 03-án nyitotta meg kapuit a Szolnok Plaza első emeletén a Köz-Pont Ifjúsági Egyesület égisze alatt. Alapvető cél, hogy egyfajta közösségi térként a betérő fiataloknak információkat, lehetőségeket nyújtson különböző témákban – pl. diákönkormányzati ügyekben, önkéntes tevékenységekben, Iskolai Közösségi Szolgálatban, Európai Önkéntes Szolgálatban (EVS), nemzetközi ifjúsági cserékben – a fiatalok, tanárok és a szülők felé. Művészetekben tehetséges fiataloknak tudnak kiállításokat szervezni, illetve fellépésekben segítségükre lenni. Az iroda folyamatosan várja önkéntesek, gyakornokok jelentkezését programjai szervezéséhez, az iroda működtetéséhez. Az eddigi események is sok-sok önkéntes bevonásával valósultak meg. Az iroda eddig számtalan fiatalnak nyújtott lehetőséget, kiállítások rendezéséhez, képzések-tréningek tartásának és különböző klubok helyszíneként is szolgált már. A Közösségi Tér folyamatosan teret és lehetőséget tud biztosítani fiatalok programjainak, eseményeinek. Az eseményekhez lehetőségeink szerint tud az iroda biztosítani technikai hátteret, szakmai segítséget, kisebb vendéglátást. A Közösségi térben bárki ingyenesen használhatja a számítógépeket internetezéshez, pingpong, csocsó asztalokat és a különböző társasjátékokat.

Forrás: http://www.kozpontegyesulet.hu/hu/halozatunk/m-18

A 2019. évi programok tervezése folyamatosan zajlik. Az októberi projekt zárásig megvalósításra kerül négy tanulmányút és öt műhelymunka. A tanulmányutak tervezésénél figyelembe vettük, hogy több településtípus is szerepeljen a helyszÍnek között, illetve földrajzilag távolabbi célpontokat is tervezünk. A tervezett helyszínek között szerepel a pécsi Ghandi Gimnázium, Káptalanfüreden egy ifjúsági tábor, Pusztafalun egy erdei iskola és a negyedik helyszín még egyeztetés alatt van jelenleg is. A műhelymunkák továbbra is a tanulmányutakhoz kapcsolatan kerülnek megszervezésre, de ettől függetlenül nyitottak azok számára is, akik nem vesznek részt a tanulmányúton. A projekt utolsó két hónapja a disszemináció ideje, amikor sor kerül hat regionális és két országos rendezvényre, amelyeken a projekt ideje alatt zajló kutatás eredményei lesznek a fókuszban.

A projektünkben zajló kutatás során feladat, hogy elkészítsünk 30 interjút ifjúsági közösségekkel dolgozó szakemberekkel, illetve a szakpolitika képviselőivel, ifjúsági érdekvédelmi szervezetben dolgozókkal. Az interjúk elkészítése jelenleg is zajlik. Az a terv, hogy az interjúkból nyert összetettebb információk teszik majd teljessé azt a képet, amit a kérdőívek által gyűjtött információk mutatnak, és ez majd segít abban, hogy a szakpolitika képviselői felé megfogalmazhassunk olyan javaslatokat, amelyek előbbre viszik az ifjúsági közösségek ügyeit és segítik az ifjúsági közösségekkel végzett munkát. A kutatás feladatait a magyarországi megvalósítással párhuzamosan Romániában is végzik, így megközelítőleg egyidőben fejeződik be az adatgyűjtés és kezdődhet az elemző munka, amelynek végén elkészül az az összehasonlító elemzés, amely a két ország viszonyait mutatja be.