Az interjú alanyok kiválasztása hólabda módszerrel történt, illetve a szakpolitikai képviselő esetében a Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkárságon belül kerestük meg a kifejezetten az ifjúságot érintő kérdésekkel foglalkozó államtitkár-helyettest. Támpontot adtak korábbi országos ifjúságkutatási anyagok is, amelyekben fellelhetők voltak azok az ifjúsági aktív szervezetek, akiket mindenképpen meg szerettünk volna szólítani. Fontosnak tartottuk, hogy készüljön interjú kistelepülésen dolgozó szakemberrel és nagyvárosi környezetben dolgozókkal egyaránt, valamint hogy lehetőség szerint a lehető legtöbb  régió megjelenjen a megkérdezettek működési területe tekintetében.

Az interjúvázlat összeállításánál azt vettük figyelembe, hogy a megkérdezettek köre meglehetősen heterogén, így háromféle kérdéssor készült: egy az ifjúsági közösségekkel dolgozó szakemberek számára (ennek két része van, egy programokra vonatkozó rész és egy átfogó, általános kérdéssor), egy ifjúsági kutatók számára és egy a szakpolitika képviselői számára.

Dunaújvárosban 2019. október 9-én megrendezésre került az ötödik regionális disszeminációs alkalom a kutatási eredményekről. A korábban megvalósított rendezvényekhez hasonlóan meghívást kaptak az ifjúsági közösségekkel dolgozó civil szervezetek, a kutatásban részt vevő interjú alanyok és a kérdőívet kitöltő és elérhetőségüket megadó szervezeti munkatársak. A szakmai program délutáni időszakban zajlott, így egy barátságos hangulatú közös ebéddel indult a disszemináció, majd a projekt tevékenységeinek bemutatása következett. A délutáni programban a következő a projektben zajló kutatás eredményeiről szóló összefoglaló volt, amelyet a kutatás során összegyűjtött, a szakpolitikai ajánlások megfogalmazásához felhasználni kívánt javaslatok ismertetése követett. A javaslatok megvitatására islehetőséget biuztosított a rendezvény.

A szatmárnémeti székhelyű E-Consult Egyesület elsősorban környezeti neveléssel, fenntarthatósággal kapcsolatos projekteket valósít meg. Rovartanya elnevezésű kezdeményezésük célcsoportját a a vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó családok fiataljai adják, négy romániai megyében, Szatmárban, Szilágyban, Biharban és Máramarosban 40 településen is megvalósították már projektjüket, mintegy 1200 résztvevőt elérve.

A projekt célja az agrár-ökoszisztémák pusztulásának mérséklése, az élőhelyek megőrzése a beporzó- és ragadozó rovarfajok aktív védelmével és fenntartható módszerek népszerűsítésével. Önkéntesek és helyi pedagógusok segítségével minden településen, ahova rovartanyát helyeztek ki, legalább egy alkalommal foglalkozást tartanak a jövő gazdálkodóinak, döntéshozóinak. A multimédiás bemutatók mellett gyakorlati foglalkozásokat is tartanak, tematikus játékok és szabadtéri foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a résztvevők a rovarok jelentőségével, a rovartanyák környezeti és gazdasági hasznával és készítésének módjával.

A projekt tevékenységeit már meglévő ifjúsági közösségekben valósították meg, helyi iskolások, felekezeti csoportok is nagy lelkesedéssel vettek részt a foglalkozásokon. Az elméleti ismeretek átadása drámapedagógiai módszerekkel és kézműves foglalkozásokon keresztül valósul meg. A program hatása abban is mérhető, hogy a létrehozott rovartanyákat a közösségek a mai napig fenntartják, ellenőrzik egymás munkáját, saját területeiken is létrehoztak egy-egy ilyen, saját maguk által elkészített darázsgarázst. A projekt megvalósulását a Civil Támogatási Alap a Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 részeként támogatta.

A kérdőívekben a legtöbb válaszadó azt mondta, hogy a tevékenysége legfőbb célja a közösségépítés, illetve a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, elsődleges célcsoportja pedig a 15-19 éves fiatalok. Ez a korosztály a középiskolásokat jelenti, őket a legkönnyebb elérni az iskolarendszeren keresztül. A projekt fókuszában egyébként a 15-29 éves korosztály áll, a megkérdezett kezdeményezések közül lényegesen kevesebben foglalkoznak a 20-29 évesekkel. Létszám tekintetében a legtöbben a 2018. év folyamán max. 50 fővel foglalkoztak, de a nagyobb létszámmal – 200 fő felett – dolgozók aránya sem elenyésző, 20%. A létszám természetesen attól is függ, hogy milyen a szervezet hatóköre, illetve mekkora a célcsoportba tartozók létszáma az adott településen. A mintánkban szereplő települések többségén több ezer főt tesz ki a bevonható fiatalok száma, de találkoztunk olyan válasszal is, ahol 100 fő alatt jelölték meg a célcsoport létszámát.

Az interjúk készítése során rákérdeztünk arra is, hogy mit látnak a fiatalok legnagyobb problémájának. Az interjúalanyok sokféle választ adtak erre a kérdésre, de mégis körülírható néhány témakör, ami köré a válaszok szerveződtek. Ezek közül talán a céltalanságot, kilátástalanságot, az elveszettséget, a perspektíva hiányát említették a legtöbben. Azok az interjúalanyok, akik kisebb településeken tevékenykednek, a kilátástalanság okaként egyértelműen az anyagi nehézségeket, a lakhatás nehézségeit, a munkahelyek hiányát nevezik meg. A családok jelentős része anyagi gondokkal küzd, a fiatalok továbbtanulása, egy komolyabb háztartási gép vagy autócsere, vagy a lakás renoválása sokak számára felvállalhatatlan dolog. Ennek egyik következménye az a jelenség, hogy nagyon nehéz a fiatalokat a kistelepüléseken helyben tartani, a falvak el vannak néptelenedve, az áltagéletkor magas, a fiatalokat pedig elszívja valamelyik közeli nagyváros.

A kérdőívben arra vonatkozóan is szerepeltek kérdések, hogy maguk az ifjúsággal foglalkozó szakemberek milyen tapasztalattal, illetve ifjúsághoz köthető végzettséggel rendelkeznek. A tapasztalatról szó volt az előző bejegyzésben, a végzettség kapcsán 34,3% az aránya a valamely végzettséget megjelölő válaszadóknak. A következő végzettségek szerepeltek válaszként: kulturális menedzser/művelődésszervező, pályaorientációs tréner, pedagógus, pszichológus, szociális munkás, illetve szociálpedagógus. A megkérdezett szakemberekről azt tudhatjuk még meg az elemzésből, hogy milyen minőségben kapcsolódnak az ifjúsági kezdeményezéshez. A válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben szervezeti vezetőként, koordinátorként (program-, illetve önkéntes koordinátorként) , illetve programszervezőként dolgoznak a kezdeményezésben.

A kérdőíves kutatásban szereplő ifjúsági kezdeményezések több, mint 70%-a napi vagy heti gyakorisággal működik. A működtető szervezet általában civil szervezet, ezen kívül a nonprofit gazdasági társasági forma jelent meg. Rákérdeztünk arra is, hogy a kezdeményezést működtető szervezet tagja-e valamilyen szakmai jellegű ifjúsági szervezetnek, ernyőszervezetnek, a válaszadók többsége erre a kérdésre nemmel válaszolt, az igennel válaszolók közül a lehetőség ellenére senki nem jelölte meg, hogy mely ifjúsági szakmai szervezetnek tagja. Szakmai tapasztalat szempontjából elmondható, hogy a legalább 6 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek aránya több, mint 70%, ebből a több, mint 10 év szakmai tapasztalattal bíróké több, mint 50%. A kevesebb, mint 3 év szakmai tapasztalattal rendelkezők aránya 11% volt.

A projekt során lezajlott egy olyan kérdőíves kutatás, amely során fiatalokkal dolgozó ifjúsági szakembereket kérdeztünk meg egy-egy ifjúsági kezdeményezésről. A kutatás során az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy a válaszadási hajlandóság alacsony volt, ezért kevesebb információt sikerült összegyűjteni, mint amennyit szerettünk volna. Ettől függetlenül sikerült összegezni a válaszokat és kaptunk egy képet a magyarországi ifjúsági kezdeményezésekről. A legtöbb válaszadó megyeszékhelyen él, de kaptunk válaszokat egyéb városokból, illetve falvakból is. A tevékenységek tekintetében nagyon változatos a kép, összesen 37 félét jelöltek meg a válaszadók, a legtöbben a sporttevékenységet, a tanoda működtetést, az információnyújtást és tanácsadást, valamint a rendezvények szervezését említették.

A Harkácsi Pimpó Bábcsoport 1999-ben kezdte meg működését, a nagyrőcei járásban található Gömörfalván. A település lakossága mindössze 990 fő, a helyi iskola vonzáskörzetébe azonban 12 másik, környező kistelepülés tartozik. A magyar nyelvi osztályokba járó tanulók száma kb. 270 fő. Minden évben új történetet dolgoznak fel a csoportokkal, attól függően, milyen korosztályok vannak jelen. Az alsósokkal leginkább népmeséket, Andersen- és Grimm-meséket dolgoznak fel, az idősebbekkel már lehet komolyabb produkciókra is készülni, dolgoztak már fel történetet komolyzenei aláfestéssel, és papírbábokkal, fehér vászon segítségével is adtak már elő.

A csoport célja a magyar nyelv, a palóc kultúra megőrzése és továbbadása, a meseszeretet erősítése a fiatalokban, gyerekekben, illetve a palóc és magyar irodalmi értékek megőrzése, terjesztése. A bábozók heti egyszer gyűlnek össze, maguk írják az előadás forgatókönyvét, ők készítik a bábokat és a díszletet is. A csoportvezetők évente kétszer utaznak Dunaszerdahelyre, ahol neves bábszínészek, bábkészítők képzik tovább a bábozókat. A csoportban lévők létszáma változó, évente körülbelül 15 tanuló aktív, de volt már olyan időszak is, mikor 26 fiatal dolgozott a projekteken. A csoport rendszeresen jár előadásokat tartani, Gömör több kistelepülésén is rendszeresen előadnak a közönségnek, elsősorban kisebb gyerekeknek; gyereknapokra, falunapokra hívják őket legtöbbször, de számos iskola és óvoda is keresi őket. Ezen túl léptek már fel Egerben, Kiskunhalason, Budapesten, számos fesztiválon képviselik a Felvidéket. Több nemzetközi versenyen is díjat nyertek, a 44. Duna Menti Tavaszon például gyémánt sávot szereztek egy Arany János ballada feldolgozásával.

A megvalósítók jelenleg fenntarthatónak tartják a csoport működését, rendszeresen pályáznak, hogy fedezzék az utazási, étkeztetési és anyagköltséget, többször nyertek már a Bethlen Gábor Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap pályázatain.

A projekt vállalásai között szerepel egy olyan jógyakorlat gyűjtemény, amely tartalmazza nemcsak a magyarországi, hanem a két partner ország – Románia és Szlovákia – jógyakorlatait is. A gyűjtemény a partnerországok nyelvére is lefordításra kerül. A projekt közvetlen célcsoportját a Magyarországon élő, valamilyen módon a 15-29 éves korosztállyal foglalkozó szakemberek alkották, akik módszertani gyakorlatokat, tapasztalatokat osztottak meg a projekt megvalósítóival, nekik köszönhetők az összegyűjtött jógyakorlatok is. Az összegyűjtött jógyakorlatok nem reprezentatívak, a projektben résztvevő partnerszervezetek profiljához kapcsolódnak leginkább, mégis, bár szlovák oldalról leginkább a kézműves foglalkozások, a hagyományőrzés, román oldalról pedig a környezeti nevelés dominál, mindezek jelzésértékűek a hazai szakemberek számára is, mi mentén lehet a határon túli diaszpórák csoportjait segíteni.