Békéscsabán a Civil Szervezetek Szövetsége ad majd otthont a regionális disszeminációs rendezvénynek. A Civil Szervezetek Szövetségét huszonnégy civil szervezet alapította az 1999. november 20-án megrendezett Csabai Civilek Napja alkalmával, az Ifjúsági Ház és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával. 2000. augusztus 24-én jegyezték be közhasznú szervezetként. Jelenleg 95 tagszervezetet tömörít magába, melyeknek több mint a fele megyei, regionális és országosan működő megyei szervezet. A szövetség főbb céljai, tevékenysége: a csatlakozó civil szervezetek (jogi személyiséggel rendelkező egyesületek, alapítványok és jogi személyiséggel nem rendelkező körök, klubok) érdekképviselete, az ezen szervezeteket érintõ önkormányzati döntések és határozatok polgári, szakmai hátterének biztosítása, az egyes feladatok ellátásával kapcsolatos elképzelések feltárása, megoldási javaslatok felvetése és kidolgozása, részvétel a döntések előkészítésében és véleményezésében, a civil szerveződéseket tevékenységében érintő, segítő, képviselő hatóságok, intézmények és szervezetek közötti hatékony információáramlás biztosítása, e tevékenységek koordinálása, közös feladatok szervezése, a csatlakozó szervezetek közötti párbeszéd, koordináció biztosítása, kiadványok létrehozása, pályázati programok készítése, a célokkal kapcsolatos kulturális, ifjúsági és családi rendezvények szervezése, az alap célokhoz kapcsolódó régiós és nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és működtetése.

A dél-dunántúli régióban Pécsett került sor 2019. szeptember 20-án a kutatási eredmények disszeminációjára. A programot megelőzően a résztvevőket egy közös ebédre invitáltuk, majd sor került a projekt bemutatására, majd a kutatás részleteiről hangzott el egy összefoglaló. A kutatási részeredmények nyomán megfogalmazott javaslatok megvitatása zárta a programot. A rendezvényre meghívást kaptak a régióban működő civil ifjúsági szervezetek, illetve az Új Nemzedék Irodák megyei munkatársai is. A rendezvény interaktív részében a résztvevőkkel folytatott beszélgetés nagyon eredményes volt, lehetőség volt az összegyűjtött javaslatok körét is tovább bővíteni, illetve megvitatni a kutatási eredményeket, mennyire áll összhangban saját tapasztalataikkal. A résztvevő civil szervezetek képviselőivel a kötetlen beszélgetés során a projekt eredményein túlmutató párbeszéd is kialakult, amelynek során tapasztalatcserére is sor került.

A dél-dunántúli regionális disszeminációs rendezvény helyszíne a Gandhi Gimnázium volt Pécsett. A gimnázium mellett közösségi tér, gumi borítású futball- és kosárlabdapálya helyezkedik el, illetve saját sportcsarnokkal rendelkeznek, melyet más pécsi egyesületek is igénybe vesznek, számos közösségi programot és városi sportrendezvénynek itt adnak helyszínt. A gimnázium Pécs észak-keleti részén a Komlói út közelében található, jól megközelíthető. A gimnáziumot üzemeltető cég elődje, a Gandhi Alapítvány 1996-ban kezdte meg a tevékenységét, elsődleges céljuk az oktatás mellett az volt, hogy a régióban élő, elsősorban beás fiatalok ne csak a tanulás, hanem szocializáció és hagyományőrzés útján is lehetőségekhez jussanak. A gimnázium közösségfejlesztő programjában már kezdetektől szerepeltek a különböző ösztöndíj-programok, a cigány táncok, énekek ismerete, a roma hagyományok felelevenítése és beépítése a mindennapokba, illetve a beás és lovári nyelv ismerete.

Megvalósult az első regionális disszeminációs rendezvény Kékeden. A közös ebéddel kezdődő szakmai délutánon a fókuszban a projekt keretében megvalósított kutatás állt, az előadók a projekt rövid bemutatása mellett a kutatás tevékenységeiről, illetve az összegyűjtött információk alapján elmondható eddigi eredményekről beszéltek. Fontos része volt a programnak a kutatás eredményeként a szakpolitika számára megfogalmazandó ajánlásokhoz érkezett javaslatok megvitatása a résztvevőkkel, akik az elhangzottak megvitatása és a saját tapasztalataik megosztása mellett hozzá tehették saját javaslataikat az ajánlások végső tartalmához. A beszélgetés kifejezetten interaktív módon zajlott és értékes hozzászólásokkal gazdagodott a kutatási anyag. A következő disszeminációs rendezvénynek majd Pécs ad otthont, a dél-dunántúli régióban.

A disszemináció fontos része minden projektnek, mert ennek keretében ismertethetjük meg az elért eredményeket azokkal, akik tovább tudnak dolgozni azokkal, akár felhasználásról, akár továbbfejlesztésről van szó. Az eddigi projektjeink során alapvetően kétféle módon disszemináljuk az eredményeket: egyrészt összefoglalókat, kiadványokat készítünk, amelyeket elérhetővé és letölthetővé teszünk online felületeinken, másrészt disszeminációs rendezvényeket szervezünk és meghívjuk azokat a témában érintett szakembereket, szakpolitikai képviselőket, akik hasznosíthatják munkájukban az elért eredményeket, illetve magán a rendezvényen ki is egészíthetik azokat olyan tényezőkkel, amelyekre esetleg a projekt során a megvalósítók nem látnak rá. Szerencsés, amikor lehetőség van az országban több helyszínen megjelenni egy disszeminációval, mert egy adott terület központjában megszervezeve nagyobb esély van arra, hogy az érintettek meg tudnak jelenni, mert kevesebb időre vonja ki őket a rendezvény a munkából, és nem kell messzire utazniuk.

Hamarosan sor kerül az első regionális disszeminációs rendezvényre, amelynek helyszíne az észak-magyarországi régióban, Kékeden lesz. Kéked a Zempléni Tájvédelmi Körzettől északra helyezkedik el, a rendezvénynek a Zajgó Közösségi Szállás ad otthont, amelyet a Más-Mozaik Egyesület hozott létre és működtet. A szálláshely gyönyörű környezetben ad lehetőséget arra, hogy kis közösségek képzéseket, tréningeket tartsanak, vagy csak jó hangulatban, szép helyen közösen töltsenek egy kis időt, távol a nagyvárosok világától. A korlátozott létszámú disszeminációs rendezvény helyszíneként nyugodt környezetet biztosít a kiscsoportos beszélgetésekhez, amelyeket a rendezvény szervezői terveznek. A rendezvényre várjuk az észak-alföldi régióban dolgozó ifjúsági szakembereket, jelentkezni regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével lehet. Regisztrációs lap és programleírás igényelhető a frekvenciaegyyesulet@gmail.com e-mail címen.

A kutatási tervben több hipotézis is megfogalmazásra került. Az ötödik, és egyben utolsó hipotézis a digitális eszközök szerepéről szól, mégpedig hogy a digitális eszközök nyújtotta lehetőségek tudatos felhasználása a közösségépítésben még kezdeti stádiumban van, így sokszor nem annyira ennek előnyei, mint inkább hátrányai látszanak, amennyiben az individuális szabadidő-felhasználás irányába viszik el a fiatalokat, illetve a személyiségfejlődést semmilyen módon nem befolyásoló álközösségeket hoznak létre. A digitális kor nyújtotta lehetőségek kihasználása részben a közösségépítésben aktív szakemberek generációváltására vár, részben pedig az ezzel kapcsolatos szórványos pozitív tapasztalatok elterjesztésén múlik. Ez a téma is olyan, amelyre való rákérdezés során többségében árnyalt válaszok születtek.

A projektben zajló kutatás tervében megfogalmazott hipotézisek közül a negyedik egy olyan alapvető kérdést feszeget, ami gyakran foglalkoztatja a szakembereket. A válasz egyértelműnek tűnhet, de akadnak ellenvélemények. Ez a hipotézis pedig az, hogy az alulról és a felülről jövő kezdeményezések egyaránt lehetnek sikeresek, ha a kezdeményezők a célcsoport igényeihez és lehetőségeihez megfelelő módszereket, s megfelelően karizmatikus és hozzáértő vezetőt találnak. Az interjúvázlatban erre vonatkozóak is megfogalmazásra kerültek kérdések annak érdekében, hogy árnyalt képet kapjunk a témában a megkérdezett szakemberektől. A kapott válaszok többségében azt igazolták vissza, hogy minden közösségnek szüksége van egy olyan vezetőre, aki a vállán viszi a kezdeményezést és mozgásban tartja, átsegíti a nehézségeken, tartja a lelket a többiekben.

A kutatás során hipotéziseket alkotnak a kutatók, amelyek a kutatás középpontjában állnak, a kérdőívben, vagy az interjúk során feltett kérések azt szolgálják, hogy a kapott információk megerősítsék, vagy cáfolják a hipotéziseket. A projektben a harmadik kutatási hipotézis, hogy a korábbi kutatási tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy a jól működő ifjúsági közösségi kezdeményezések stabil működésének külső és/vagy belső feltételei ritkán annyira stabilak, hogy elkötelezett vezetők nélkül folyamatosan jól tudjanak működni.  Ezt a hipotézist az interjúkérdések segítségével lehet jól körbe járni, így a projektben készített 30 személyes interjú szolgálja a hipotézis alátámasztásának alapját. Az interjúk az ifjúsági korosztállyal dolgozó ifjúsági szakemberekkel készültek, illetve egy ifjúsági kutatást megvalósító kutatóval és a szakpolitika egyik képviselőjével.

A projektben zajló kutatás során több hipotézisünk is volt, amelyeket igazolni szerettünk volna. A kutatási hipotézisek sorában a második az volt, hogy az ifjúsági kezdeményezések működési környezetében található és beazonosítható olyan tényező, amely hatással van a kezdeményezés sikerességére. A siker nagyon sokféle lehet, itt a folyamatos működőképességet értjük alatta. Egy ilyen jellegű kérdésre a válaszhoz személyes interjúkon keresztül juthatunk el, amikor van egy kis idő átgondolni a kérdést, illetve a kérdező további kérdésekkel, pontosításokkal segítheti az interjúalany számára a minél pontosabb válaszadást. A kérdés típusából adódóan sokféle válasz érkezik, ezen válaszok összességéből lehet megfogalmazni egy olyan végső választ, amely tartalmazza minden, a válaszadók által megemlített aspektust.