Folytatjuk előző bejegyzésünket. A fiatalokat bevonó részvételi kutatások leginkább olyan esetekben alkalmazták a fórumszínházat, amikor a kutatók arra törekedtek, hogy egy elnyomott közösség tagjai maguk fedezzék fel, és tegyék mások számára érthetővé a saját társadalmi-hatalmi viszonyaikban tapasztalt cselekvési akadályokat. E tekintetben klasszikus terepválasztás volt az osztálykonfliktusokkal terhelt arizonai külvárosi iskola (Saldana 1999), vagy a belvárosi gettókban élő és elzárásra ítélt fiatalok közösségei Albertában (Conrad 2004, Conrad – Campbel 2006), Észak-Magyarországon pedig az etnikailag szegregált, vagy konfliktusos kistelepülések (Horváth 2012).

Az ifjúságkutatásban használatos fórumszínházi eljárások rendszerint beágyazódnak a részvételi kutatási folyamatba, amely drámás műhelymunkák keretében a fiatalokkal közösen alkotja meg az intervencióra váró helyzetek sorozatát (Horváth – Oblath 2014), de előfordul, hogy interjús és etnográfiai előkutatásra támaszkodik a jelenetsor bemutatása során, ami a további kutatási folyamat felütéseként értelmezhető (Lundie – Conroy 2012).

Számtalan olyan közösségfejlesztő módszer, és program van, mellyel elősegíthetjük a fiatalok közösségeinek létrehozását és támogatását.

Az ifjúsági közösségek különböző szintek szerint csoportosíthatóak.

• informális ifjúsági közösségek
• formális ifjúsági közösségek
• közösségek közösségei

Az informális szervezetek lazább kereteket biztosítanak, mint formális társaik. Jellemzőjük, hogy inkább szabadidős és érdekképviseleti céllal jönnek létre, adminisztrációs hátterük kevéssé szabályozott, programjaik, pályázataik lebonyolításához úgynevezett „befogadó” szervezetre van szükségük, amely biztosítja a számlák befogadását, az adminisztrációs hátteret (pl.: könyvelés), valamint alkalmas a bankszámlaforgalom bonyolítására. (Az informális szervezetek nem rendelkeznek adószámmal sem bírósági bejegyzéssel, és nem nyithatnak bankszámlát.)

A jó gyakorlatok második felében sorolt formális ifjúsági szervezet megjelölés alatt bejegyzett civil szervezeteket értünk. A civil szervezet kifejezést akkor használjuk, amikor állampolgári kezdeményezés fontosságát kívánjuk szorgalmazni. Olyan szervezetek, amelyek tevékenysége nem nyereség megszerzésére irányul, hanem közösségszervező szerepet betöltve a közösség érdekét szolgálja, és a soraiba tartozókon kívül mások is részesülhetnek a szervezet tevékenységeinek eredményéből.

Ifjúsági szervezetek esetében többnyire egyesületekről beszélhetünk.

Forrás: http://ikszt.modszerkozpont.hu/kezikonyv/Fiatalok_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_szervez%C5%91d%C3%A9s%C3%A9nek_%C3%A9s_r%C3%A9szv%C3%A9tel%C3%A9nek_t%C3%A1mogat%C3%A1sa#.C3.96tletek.2C_j.C3.B3_gyakorlatok

Egy korábbi bejegyzésben már írtunk a Debreceni Ifjúsági Házról, amely közösségi térként számos lehetőséget kínál a fiataloknak és családjaiknak. Debrecen egy másik, több éve működő közösségi terét a Köz-Pont Ifjúsági Egyesület működteti. Több költözés után 2014-ben költöztek a jelenlegi irodájukba, mely a Debrecen Pláza I. emeletén található. Az általuk működtetett Közösségi Tér ekkor az iroda szomszédságában egy külön helyiségben került kialakításra. Fontos volt számukra, hogy a diákok akár saját maguknak is szervezhessenek programokat, klub eseményeket. Ezeken az alkalmakon lehetőség szerint az egyesület biztosította a technikai hátteret, szakmai segítséget, sőt, még kisebb vendéglátásra is lehetőség nyílt. Ezen kívül az egyesületnek ping-pong asztala, társasjátékai is rendelkezésre álltak minden betérő vendég számára. Jelenleg ismét költözésben van az egyesület és most új közösségi teret keresnek, ahol szeretnének még ennél is több lehetőséget biztosítani a fiataloknak. A Pláza I. emeletén így most a Közösségi Tér nem, de az irodájuk továbbra is üzemel!

Az infokommunikációs eszközök használatának közösségek alakulására való hatásáról megoszlik az ifjúsági szakemberek véleménye – ez az eddig készült interjúk alapján elmondható. Az egyik álláspont szerint, mivel a jelenkorhoz hozzátartoznak az infokommunikációs eszközök, velük kell együtt élnünk, és ki kell használni a benne rejlő előnyöket. Például segítheti a fiatalok elérését a közösségi médiákon keresztül, illetve az elérés mellett a kommunikációt. A szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy addig lehet előnyökről beszélni, amíg kifejezetten az offline tevékenységek támogatására használják a fiatalok ezeket az eszközöket, és nem helyette. Olyan véleményt is megismertünk, ami egyértelműen az infokommunikációs eszközök közösségre gyakorolt hátrányos hatásairól számolt be, hogy az eszközhasználat miatt a fiatalok nem kapcsolódnak valós közösségekhez, hanem helyette a virtuális világot választják.

A kutatásunk záró tanulmányában erre a kérdésre is kitérünk és összegezzük a témával kapcsolatban kapott információkat, tapasztalatokat.

A fiatalok közösségeinek vizsgálatához kapcsolódó egyik kutatási kérdésünk, hogy milyen hatással van az infokommunikációs fejlődés a közösségek kialakulására. Részlet a Székely Levente által szerkesztett A magyar fiatalok 2016. című tanulmánykötetből:

“A kapcsolódások és ezen keresztül a közösségek kialakulásának legerősebb meghatározója sokáig a földrajzi közelség volt, amelyet az információs forradalom alapvetően megváltoztatott. A szociális kapcsolatok szempontjából többen kifejezetten problémaként 7 érzékelik a technikai fejlődést, míg mások a lehetőséget 8 látják benne. A fiatalok szabadidős elfoglaltságait vizsgálva láthattuk, hogy a társas szabadidő, a barátokkal való kapcsolattartás ennek fontos részét képezik. A 2016-os adatfelvétel eredményei alapján a fiatalok többsége (63 százalék) az online térben is fenntart és ápol barátságokat. A személyes barátságokat fenntartók aránya ennél lényegesen magasabb (85 százalék), de nem terjed ki a 15–29 évesek teljes egészére. Összesen egy 15–29 éves magyarországi fiatalnak 3–4 olyan barátja van, akikkel gyakran van együtt szabadidejében. Az online és offline barátságok együttes vizsgálata alapján a fiatalok 63 százaléka integráltként értékelhető, azaz a többség mindkét felületen ápol barátságokat. A megkérdezettek közül minden negyedik (23 százalék) kizárólag személyes barátságokat – ez a viszonylag magas arány utalhat a „barátság” és az „ismerősség” közötti fogalmi különbségtétel tudatosságára is – tart fenn, míg 13 százaléknak nincsenek barátai sem online, sem offline térben. Mindössze a megkérdezettek 1 százaléka tart fenn kizárólag online barátságokat.”

Az Ifjúsági Ház 2011 szeptemberétől működik Debrecen belvárosában, a Simonffy utcában. Elsősorban gyermekek, fiatalok és fiatal családok számára kínál kulturális és szabadidős programokat, tevékenységeket. Az Ifjúsági Ház működtetői fontosnak tartják a tehetség gondozását, a különböző kezdeményezések bemutatását, így ezek számára is teret biztosít. Számos szervezet tartja közösségi programjait falai között, a hét minden napján adott erre a lehetőség. Jelenleg 87 csoport használja rendszeresen az Ifjúsági Ház tereit valamilyen rendszeres tevékenységre, mint pl. tánccsoportok, életmód csoportok,  színjátszás, társasjáték klub, hobbi klubok. Az országban egyedülálló kezdeményezés, a Rocksuli is itt tartja rendszeres programjait az Ifjúsági Házban, illetve az Új Nemzedék Központ helyi kontaktpontja is itt található.

A Komlóstetői Kerékpáros Sportklub égisze alatt működik a Factory Aréna Miskolcon, amelynek egy régi ipari csarnok ad helyet 4900 négyzetméteren. Létrejöttéhez a sport szolgáltatta a kiindulópontot, ennek mentén szerveződtek meg a különböző szakosztályok,  a fiatalok közösségei. A Factory Aréna kialakítása mögött rengeteg önkéntes munkaóra van, amelyet a kezdeményezők és az egyesület tagsága közösen fektetett be abba, hogy élettel töltsék meg a kiüresedett, lepukkant tereket. Egyedülálló módon fogja össze a fiatalok közösségeit ez a kezdeményezés, illetve hat civil szervezetnek is helyet biztosít és sok közös programot bonyolítanak le együtt, támogatva egymás munkáját. Napi nyitvatartás mellett működtetnek mászófalat, skate parkot, rollerezni tanítják a gyerekeket, különböző bulikat, zenei programokat szerveznek, közösen a fiatalokkal, az ő igényeiknek megfelelően. Éves szinten több, mint 25 000 látogató keresi fel a Factory Arénát.

“A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötetben található harmadik csoportos részvételi eljárásról szól következő bejegyzésünk. A közösségi játéktervezésnek mint részvételi társadalomkutatási módszernek a fókuszában a szabályalkotás folyamata áll. A résztvevők a közösségi játéképítés technikáinak segítségével azon gondolkodnak, azt próbálják kitalálni, arról egyeztetnek, hogy melyek azok az optimális szabályok, amelyek a játékukat működtetik. Vagyis azt fogalmazzák meg, hogy melyek azok a feltételek, amelyek között interakciók folytathatóak, kihívások teljesíthetőek. A társadalomtudományos kérdésfeltevés, amit a közösségi játéképítés módszerével hatékonyan vizsgálni lehet: melyek azok a feltételek, amelyek egy-egy közösségnek kellenek ahhoz, hogy működni tudjon.

Folytatjuk előző bejegyzésünk témáját a fórumszínház módszerről. A résztvevők – hozzászólásokkal, szavazással, szerepbe lépéssel, jelenetek újrajátszásával és újrarendezésével – döntéshelyzetekbe kerülnek, döntenek, majd létrehozzák a döntéshelyzetek és döntések értelmezéseit. E részvételi folyamatban azonban nem építenek professzionális művészi tudásra, hanem civil tapasztalataikat felhasználva keresnek drámás válaszokat a színházi előadás által firtatott kérdésekben. Az előadás így alkalomról alkalomra másképp alakul, a közönség aktuális hozzájárulásától függően. A részvételi színházban a katarzis egy lehetséges forrása, hogy a közönség saját történeteit, ötleteit látja megvalósulni a színpadon, így a tervezett-dédelgetett cselekvések kipróbálhatóvá, a cselekvéstervek átalakíthatóvá válnak.

Folytatjuk bejegyzés sorozatunkat “A részvételi ifjúságkutatás módszerei” című, Horváth Kata és Oblath Márton által szerkesztett kötet alapján. A fórumszínház a legismertebb dramatikus módszer, amelyet kutatási célokra is használnak. A részvételi színház (Participatory Theatre) annak a színházi eljárásnak és azoknak a színházi műfajoknak az átfogó (dramaturgiai szempontú) megnevezése, amelyek áttörik a hagyományos határvonalat a színpad és a nézőtér között: a közönséget nyílt és közvetlen bevonódásra késztetik a színpadi cselekménybe, ezáltal a közönség tagjai nem nézőkként, hanem résztvevőkként vannak jelen a színházi eseményen. Elsősorban ez a bevonódás jelent megismerési lehetőséget a részvételi kutatás számára is. A bevonódás intenzitása széles spektrumon mozog: vonatkozhat összetett testi-fizikai aktivitásra, és tervezett szerepalakításokra, de csupán verbális véleménynyilvánítást is jelenthet.